Keresetváltoztatás
A felperes az elsőfokú eljárásban az ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja keresetét, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból származik, mint az eredeti kereset, vagy az eredeti kereset tárgyával összefügg 
. A leggyakoribb keresetváltoztatás, amikor a felperes a keresetét az eredetileg perbe nem vont személyekre is kiterjeszti (akik ezáltal alperesek lesznek),vagy az eredeti keresetnél mennyiségileg többet, avagy kevesebbet kér, vagyis keresetét felemeli vagy leszállítja.
A másodfokú eljárásban a keresetet már nem lehet megváltoztatni, ez azonban nem zárja ki, hogy a fél
- az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követeljen,
- keresetét felemelje vagy leszállítsa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra (pl. kamat), továbbá a járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze,
- megállapítás helyett teljesítést, vagy teljesítés helyett megállapítást követeljen .
Ugyanezek a szabályok irányadóak a perújítási eljárásra is , míg a felülvizsgálati eljárásban egyáltalán nem lehet megváltoztatni a keresetet .
A viszontkereset
A felperes kertesetével szemben az alperes többféleképpen védekezhet.
Ha csupán a felperes keresetének elutasítását kéri, ezt ellenkérelemnek nevezzük.
Ha az alperes a perben saját ellenkövetelését kívánja érvényesíteni a felperessel szemben, ez történhet viszontkereset vagy beszámítási kifogás formájában. A viszontkereset az alperes keresete a felperessel szemben, amelyet a felperesi keresettel együttes elbírálás céljából, ugyanannál a bíróságnál, ugyanabban a perben terjeszt elő. A beszámítási kifogás ezzel szemben az alperes egyoldalú nyilatkozata arra nézve, hogy a felperesi követelést vagy annak egy részét az alperesnek a felperessel szemben fennálló követeléséből egyenlítsék ki.
Az alperes viszontkeresetet akkor indíthat, ha az érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés beszámításra alkalmas . Így pl. az építési vállalkozó által vállalkozói díjkövetelés iránt indított perben a megrendelő jogosult viszontkeresetet indítani a vállalkozó szakszerűtlen munkájával okozott kár megtérítése iránt.
A viszontkeresetet legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni, és az nem irányulhat a per elhúzására. Az időhúzó célzattal előterjesztett viszontkeresetet a bíróság érdemi tárgyalás nélkül elutasíthatja . Nincs helye viszontkeresetnek a közigazgatási perekben , a sajtó-helyreigazítási perekben , a végrehajtási igényperben , a foglalás tűrése iránti perben , a követelés behajtása iránti perben .
A helyi bíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely összegénél fogva megyei bírósági hatáskörbe tartozna, csak akkor lehet indítani, ha az így érvényesített követelés beszámításra alkalmas, és a követelés összegének a felperesi követelést meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van . A vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes, vagyis a viszontkereset előterjeszthető akkor is, ha a felperesnek (vagyis a viszontkereset alperesének) sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs a bíróság területén.
A beszámítás
A beszámítási kifogás a polgári jogi beszámítás perjogi érvényesítési formája. Eszerint a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelések érvényesítését jelenti oly módon, hogy a követelések és ellenkövetelések kioltják egymást . A beszámítási kifogás nem kereset, nincs önálló léte, mindenben osztja a kereset jogi sorsát. Így pl. ha a keresetet elutasítják vagy a pert megszüntetik, akkor a beszámítási kifogás tárgytalanná válik. Ezzel szemben a viszontkeresetről a keresettől függetlenül dönteni kell, tehát, ha pl. a felperes keresetétől eláll, a viszontkeresetnek a bíróság helyt adhat. További fontos különbség, hogy a beszámítási kifogás legfeljebb a keresettel érvényesített követelés erejéig terjedhet, tehát a felperesre nézve legrosszabb esetben a kereset elutasítását eredményezheti. Ezzel szemben a viszontkeresettel érvényesített követelés meghaladhatja a keresetet, így a végeredmény akár az is lehet, hogy az eredeti felperest marasztalja a bíróság.
Forrás: Magyarország.hu