Egyszerű kötőerő
A bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben hozta, kötve van, azt meg nem változtathatja, vissza nem vonhatja 
. Ezt a szabályt nevezzük egyszerű kötőerőnek, amely alól számos kivétel létezik.
Nincs kötve a bíróság az ítéletéhez:
- az igazolási kérelem után tartott új tárgyalás eredménye folytán az elmulasztott tárgyaláson hozott ítélet teljesen vagy részben hatályon kívül helyezhető ;
- a részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható . (Pl. a bíróság részítélettel kötelezte az alperest bizonyos összeg megfizetésére, majd a beszámítási kifogás tárgyában lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az alperes jogosult bizonyos összeget a felperesi követelésbe beszámítani. Ekkor a részítéletben szereplő marasztalási összegből a jogos beszámítás összegét le kell vonni, és az alperes marasztalását ennek megfelelően kell módosítani.);
- ha az ítéletet ki kell javítani vagy ki kell egészíteni ;
- ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert megszünteti, és ha már született ítélet, akkor azt hatályon kívül helyezi . Ez az eset nyilván akkor fordul elő, ha a halál az elsőfokú ítélet meghozatala után, de a fellebbezés elbírálása előtt következik be. Ilyenkor a házasság a házasfelek egyikének halála miatt, és nem a bírói ítélet folytán szűnik meg, a túlélő házastárs családi állapota pedig nem elvált, hanem özvegy lesz.
A bíróság ezeken kívül megváltoztathatja a pervezető (pl. tárgyalás kitűzése), az egyoldalú kérelmet elutasító (pl. költségmentesség iránti kérelem), valamint a határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító (pl. igazolási kérelem, fellebbezés), illetve a pénzbírságot megállapító végzését .
Jogerő
A bírósági határozatok legfontosabb jogi hatása az alaki és anyagi jogerő jogerő. A jogerő nemcsak azt jelenti, hogy az adott határozathoz a bíróság kötve van, hanem azt is, hogy a határozat rendes jogorvoslattal (fellebbezéssel) már nem támadható, az a felekre, a bíróságra és más hatóságokra is irányadó, és az abban foglalt döntés állami kényszerrel érvényesíthető, vagyis végrehajtható (alaki jogerő).
Ítélet esetében a jogerő azt is jelenti, hogy ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek - beleértve a jogutódokat (pl. az örökösöket) is - újabb pert egymással szemben nem indíthatnak (anyagi jogerő).
A határozat az alábbi időpontokban emelkedik jogerőre:
- ha a határozat fellebbezéssel nem támadható meg, akkor a kihirdetésével emelkedik jogerőre, azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésével veszik kezdetüket . (A másodfokú ítélet pl. kihirdetésével jogerőre emelkedik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló 60 nap azonban csak akkor kezdődik el, amikor az írásba foglalt ítéletet a bíróság a fél részére szabályszerűen kézbesítette.);
- a határozat közlésével, ha a jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott közös nyilatkozatukban az ítélet elleni fellebbezési jogukról előzetesen lemondanak ;
- ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye, de fellebbezéssel az erre jogosultak egyike sem élt, a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő napon emelkedik jogerőre . Ehhez annyit mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy amennyiben a fellebbezési határidő az egyes jogosultak tekintetében különböző időpontokban jár le (pl. az ítéletet az alperes két nappal később vette át, mint a felperes), akkor a határozat az azt követő napon emelkedik jogerőre, amikor az utolsó fellebbezési határidő is letelt.
- a felek az elsőfokú határozat meghozatalát követően is lemondhatnak a fellebbezési jogukról. Ebben az esetben a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnak bejelentik. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi jogosult bejelenti, azt visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz való megérkezését követő napon emelkedik jogerőre .
Ha a határozat elleni fellebbezés csak a határozat egy része ellen irányul (pl. az ítéletnek csak a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezését sérelmezi), akkor a fellebbezéssel nem támadott részek jogerőre emelkednek (ezt hívják részjogerőnek). Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek nincs helye (pl. ha a bíróság az elsőfokú ítéletben engedélyezi valamelyik fél részére a költségmentességet) .
A határozat végrehajthatósága
A jogerő legfontosabb következménye az, hogy a határozat végrehajthatóvá válik. Természetesen léteznek olyan határozatok, ahol a végrehajtás fogalmilag kizárt (pl. a házasság felbontását nem lehet végrehajtani, annak csupán a jogkövetkezményeit kell alkalmazni), illetőleg előfordulnak olyan esetek, amikor a jogerőre még nem emelkedett határozatok is végrehajthatóak. Ez utóbbit nevezzük előzetes végrehajthatóságnak.
Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani:
- a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú szolgáltatásban marasztaló ítéletet;
- a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet;
- az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet;
- a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló körülményeket ilyen okirattal bizonyították;
- a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elmaradásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és a felperes megfelelő biztosítékot nyújt .
Forrás: Magyarország.hu