Jogszabályok, jogszabály-magyarázatok

A házassági perek gyűjtőkategória

Házassági perek közé tartozik:

1. házasság felbontása,
2. házasság érvénytelenítése, házasság érvényességének megállapítása (Pl. érvénytelen az egyenesági rokonok házassága, bigámia esetén a második házasság stb.)
3. házasság létezésének, nemlétezésének megállapítása iránti perek (pl. nemlétező az azonos neműek házassága még akkor sem, ha a házasságkötés helye szerinti törvények alapján az, nemlétező a csak egyházi esküvő, polgári esküvő nélkül stb.)

Ezek közül a leggyakoribb a házassági bontóper.

Hol indítható el a per?

A pert az általános illetékességi szabályok szerint - az alábbi sorrendben - annál a helyi bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén

1. az alperes lakóhelye,
2. az alperes tartózkodási helye,
3. az alperes utolsó belföldi lakóhelye,
4. a felperes lakó- vagy tartózkodási helye

található .

A fentiek alapján meghatározottakon túlmenően a keresetet azon a helyi bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt .

Ha házassági per van folyamatban, akkor kizárólag annak bírósága előtt indítható ugyanazzal a házassággal kapcsolatos újabb házassági vagy vagyonjogi per .

Ki indíthat pert?

A házassági bontópert csak a házastársak indíthatnak. A többi házassági per indítására bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné (nem létezővé) nyilvánításához jogi érdeke fűződik.

A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

A keresetlevél tartalma

A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmi elemeken (eljáró bíróság, felek, pertárgy, tényállás stb) különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. .

Ezen túlmenően a keresetlevél tartalmát az fogja meghatározni, hogy a felek közös megegyezéssel válnak-e vagy sem.

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság nem "kutatja" a házasság megromlásához vezető okokat. A feleken (illetve a felperesen) múlik, hogy a keresetlevélben előadja a megegyezés részleteit vagy csupán általánosságban utal a megegyezés tényére, melyet majd a tárgyaláson tárnak a bíróság elé jóváhagyás végett.

Ha a felek között nincs megegyezés, akkor fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat és azok bizonyítékait is.

A bontópernek tételes illetéke van, mely jelenleg 12 000 forint.

A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. .

Tárgyalás

Házassági perben - ha e törvény kivételt nem tesz - a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. . A személyes meghallgatás alól három okból lehet "mentesülni":

1. ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy
2. ismeretlen helyen tartózkodik,
3. továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi, azaz a felek a maguk költségeit viselik.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, néhány törvényi kivételtől eltekintve a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. .

Az első tárgyaláson csak akkor hozható érdemi döntés (azaz akkor lehet pl. egy tárgyalás alatt elválni), ha a feleknek nincs közös kiskorú gyereke, vagy 3 éve külön lakásban, "elváltan" élnek és a gyerek elhelyezése, tartása, láthatása sem vita tárgya közöttük, illetve azon fent említett okok esetén, ha a fél bíróság általi meghallgatása is mellőzhető. .

Ideiglenes intézkedés elrendelése

A bíróság hivatalból (azaz külön kérelem nélkül) is hozhat ideiglenes intézkedést a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a gyermek és a szülő kapcsolattartása, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében .

Igazolási kérelem

A felperesnek a bontóper valamennyi tárgyalásán jelen kell lennie: az első tárgyaláson személyesen, a további tárgyalásokon akár már képviselője útján. Ellenkező esetben a pert a bíróság megszűnteti, vélelmezve a felek békülését.

Az alperes mulasztásának nincsenek jogkövetkezményei.

Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolási kérelemnek akkor sincs helye, ha a mulasztás oka csak később jutott a mulasztó fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg .

Közös kiskorú gyermek elhelyezése és eltartása

Hivatalból kell határoznia a bíróságnak a házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén a közös kiskorú gyermek elhelyezése és eltartása felől . A felek jogosultak tartásdíj iránti igényükről előzetesen lemondani. Amennyiben ezt a joglemondást a bíróság nem tartja aggályosnak, akkor az eltartás kérdésében a határozathozatal mellőzhető.

Az elsőfokú ítélet jogereje

Az elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő lejártát követő tizenöt nap elteltével emelkedik jogerőre . Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert ha a fél az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt határidőben igazolási kérelemmel él, és emiatt a jogerőre emelkedett ítéletet hatályon kívül kell helyezni, akkor valamelyik fél időközben esetleg megkötött új házassága megoldhatatlan jogi helyzetet eredményezne. Ha a felek a kötelék tárgyában nem élnek fellebbezéssel, csak az ítélet egyéb rendelkezéseit (pl. a vagyonjogi kérdésekben való döntést) támadják, úgy a házasság felbontása vagy érvénytelenítése kérdésében az ítélet jogerőre emelkedik. A részjogerő beálltát az elsőfokú tanács elnöke a felterjesztést megelőzően köteles megállapítani.

Felülvizsgálatnak nincs helye:

1. a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében,
2. az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, ha már mást kell a gyermek apjának tekinteni .

Vagyonjogi kereset

Az érvénytelenítési és a bontókeresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset is összekapcsolható, illetve az ilyen igény viszontkeresettel érvényesíthető . A vagyonjogi keresetre a házassági perekre vonatkozó különleges szabályokat nem kell alkalmazni, az teljesen hétköznapi vagyonjogi pernek minősül. Ha a bíróság a kötelék kérdésében részítélettel dönt, akkor a vagyonjogi kereset tárgyában a per csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Ha a felek a kötelék és a vagyonjog kérdésére egyaránt kiterjedő ítélet ellen csak a vagyonjogi kérdésekben terjesztenek elő fellebbezést, a kötelék kérdésében hozott ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedik, és arra a fellebbezési kérelem és a csatlakozó fellebbezés utólag sem terjeszthető ki.