Jogszabályok, jogszabály-magyarázatok

A végrehajtható okiratok

A végrehajtási eljárás első szakasza a végrehajtás elrendelése. Az erről szóló bírósági határozat a végrehajtható okirat formájában testesül meg amelyet, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság állít ki, és amely a végrehajtást lefolytató szervhez (végrehajtó, pénzintézet, az adós munkáltatója stb.) címzett felhívást tartalmaz a végrehajtási eljárás lefolytatására.

A végrehajtható okiratok az alábbiak lehetnek:

1. a végrehajtási lap;
2. a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat;
3. a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá a közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata;
4. a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről;

a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése;

1. a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat .

A végrehajtható okirat kiállítása

A végrehajtható okirat kiállítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Ha a végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, illetőleg a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányt pótolja, vagy felhívja a végrehajtást kérőt a hiány pótlására, illetőleg a helyes eljárásra. A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba. .

A végrehajtást kérő köteles közölni az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat, továbbá legalább egy adatot az adós lakhelyére, székhelyére, munkahelyére, illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helyére vonatkozóan .

A bíróság csak akkor állíthat ki végrehajtható okiratot, ha a végrehajtandó határozat (okirat)

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

Tartásdíj és más hasonló, tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására a hat hónapnál régebbi részletekre csak akkor lehet végrehajtható okiratot kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

A végrehajtási lap

Végrehajtási lapot állít ki a bíróság például:

1. a polgári ügyben hozott marasztaló határozata,
2. a büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó rendelkezése, valamint
3. a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján .

A végrehajtási lap tartalmazza a végrehajtandó határozat kivonatát, valamint mindazokat az adatokat, amelyekre a végrehajtónak az eredményes eljárás céljából szüksége van. Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani, kivéve, ha a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, vagy a végrehajtást több adós ellen kell foganatosítani. .

Ha a végrehajtási kérelem alaptalan, a bíróság a végrehajtási lap kiállítását végzéssel megtagadhatja. A végzést a végrehajtást kérő megfellebbezheti. A kérelemtől eltérő tartalommal állíthatja ki a végrehajtási lapot a bíróság, ha a kérelem részben alaptalan (pl. a kamat összegét a végrehajtást kérő rosszul számította ki). Az erről szóló végzés ellen az adós és a végrehajtást kérő is fellebbezéssel élhet .

Végrehajtási záradék

A törvényben meghatározott okiratokat, melyek kiállítását nem előzte meg bírósági eljárás, a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.

Végrehajtási záradékkal csak az alábbi okiratokat lehet ellátni:

1. a közjegyzői okiratot;
2. a jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költsége megtérítésére kötelező határozatát;
3. az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát;
4. a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje lejárt;
5. azt a közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költségek viselésének és a befolyt vételár felosztásának módját;
6. a munkáltató írásbeli felszólítását, amely a jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul, a munkavállalót kártérítésre kötelező- jogerős és végrehajtható - határozatát, valamint a munkavállalóval a békéltető eljárás során kötött egyezséget;
7. a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát;
8. az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács kötelező határozatát, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget. .

Közvetlen bírósági letiltás

Közvetlen bírósági letiltásnak akkor van helye, ha a végrehajtási lap vagy a végrehajtási záradék kibocsátásának általános feltételei fennállnak, az adós munkahelye ismert, és a követelést a végrehajtást kérő kívánsága vagy a törvény rendelkezése alapján az adós munkabéréből kell behajtani. Kizárólag ilyen módon kell behajtani a követelést akkor, ha ezt a végrehajtást kérő kívánta, illetve a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi . Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, vagy ha az ügy körülményei ezt indokolják.

A végrehajtási lap helyett hozott letiltó végzés alapján a munkáltató köteles a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül a végzésben szereplő összeget az adós munkabéréből és egyéb járandóságából levonni és haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek . A végrehajtási záradék helyett hozott letiltó végzés alapján a munkáltató a levont összeget köteles visszatartani, és amennyiben a végzés kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül nem kap a bíróságtól értesítést, köteles azt a végrehajtást kérőnek kifizetni .

Közvetlen bírósági felhívás

Amennyiben tartásdíj megfizetésére kötelezés iránt van per folyamatban, és az alperes rendelkezik munkahellyel, a jogosult kérelmére a bíróság már a határozatában közvetlenül felhívja a munkáltatót arra, hogy a határozatban szereplő összeget az adós munkabéréből vonja le, és fizesse ki a jogosultnak . Ebben az esetben tehát a bíróság nem hoz külön letiltó végzést, hanem magában a tartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító határozatában található meg a munkáltatóhoz intézett közvetlen felhívás.

Jogorvoslat a végrehajtás megindítása ellen

Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, azt vissza kell vonni. Ha a bíróság az okiratot törvénysértően látta el végrehajtási záradékkal, a záradékot törölni kell. A visszavonást és a törlést a bíróság a felek kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy hivatalból végzéssel bármikor elrendelheti. A végzés ellen fellebbezésnek van helye . Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el (közvetlen letiltás), vagy a végrehajtható okiratot végzéssel a kérelemtől eltérő tartalommal állította ki, a felek a végzés ellen fellebbezhetnek. A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen csak a végrehajtást kérőnek van fellebbezési joga. Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza. .

Munkabérre és egyéb járandóságra történő végrehajtás elrendelése

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása, illetőleg a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem fizeti meg a tartozást, a végrehajtó az adós munkabérét és egyéb járandóságait letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó arra hívja fel a munkáltatót, hogy a letiltásban szereplő összeget az adós munkabéréből vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetve kivételesen utalja át a végrehajtó letéti számlájára . A levonás alapja a nettó munkabér, mértéke általában legfeljebb 33 % lehet. A nettó munkabér 50 %-áig terjedhet a levonás a tartásdíj, az adóssal szembeni munkavállalói bérkövetelés, a jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetében, valamint több letiltás esetén. A levonás során mentes a végrehajtás alól a munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. A nettó munkabérből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét meghaladja . A törvény tételesen felsorolja a mentes juttatások körét (pl. rendszeres szociális segély, anyasági segély, ösztöndíj). link: type="webcompass" target="1994. évi LIII. tv. 74. §"].

A munkáltató kötelességei a letiltás kapcsán

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek, vagy átutalni a végrehajtó letéti számlájára . Ezen túlmenően a munkáltató a letiltás átvételét követő munkanapon köteles értesíteni az adóst a letiltásról, intézkedni a levonás és a levont összeg kifizetése iránt, illetve értesíteni a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról a letiltást elrendelő szervet . A fenti kötelezettségek megszegése esetén a munkáltató készfizető kezesként felel a le nem vont összeg erejéig a végrehajtást kérőnek .

Végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre

A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. Magánszemély esetén ez a szabály csak az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét meghaladó részre érvényesül, erre nézve a végrehajtás korlátlanul foganatosítható. Amennyiben az adóst ennél kisebb összeg illeti meg, úgy annak csak 50 %-át lehet végrehajtani, de az öregségi nyugdíj legkisebb összege ilyenkor mentes a végrehajtás alól, kivéve, ha gyermektartásdíjat vagy szüléssel kapcsolatos költséget kell behajtani . Ha a bankszámlán kezelt összeg végrehajtás alá vonható része a teljes követelést nem fedezi, a pénzügyi intézmény a teljesítést kiterjeszti az adós egyéb bankszámlájára, valamint az adóssal fennálló betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt összegekre is. A forintban tartott összeg a devizát, az alacsonyabb kamatozású betét a magasabbat megelőzi. .

Ha több számlatulajdonos van, akkor bármelyikükkel szemben fennálló követelés esetén a teljes összeg végrehajtás alá vonható . Ha a pénzügyi intézmény a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget az adós vagy más javára kifizeti, a végrehajtást kérőnek felelősséggel tartozik a követelés összegéért. .

A végrehajtás foganatosítása úgy történik, hogy a végrehajtó az adós bankszámlája terhére nyújt be azonnali beszedési megbízást. .

Az ingóvégrehajtás elrendelése

Ingóvégrehajtást akkor lehet elrendelni, ha előre látható, hogy a követelést az adós munkabéréből vagy pénzügyi intézménynél kezelt összegből nem lehet viszonylag rövidebb idő alatt végrehajtani. link: type="webcompass" target="1994. évi LIII. tv. 7. §"]. Az ingóvégrehajtás két szakaszból, az adós ingóságainak (vagyoni értékű jogainak) lefoglalásából, majd azok értékesítéséből áll.

Az ingóságok lefoglalása

A lefoglalás oly módon történik, hogy a végrehajtó az adós ingóságait a foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és azokat ily módon lefoglalja. A foglalást lehetőleg az adósnak vagy képviselőjének, illetőleg az adóssal együtt lakó nagykorú családtagjának a jelenlétében kell lefolytatni .

A végrehajtó elsősorban az adós birtokában vagy őrizetében levő ingóságokat foglalja le, de lefoglalható más olyan ingóság is, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában áll. Nem foglalható le az az adós birtokában lévő tárgy, amelyről a körülmények alapján kétségtelenül megállapítható, hogy nincs az adós tulajdonában (pl. a kölcsön kapott gépkocsi, amelyről a forgalmi engedély alapján megállapítható, hogy nem az adós tulajdona). A házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat az életközösség fennállása alatt bármelyik házastárs ellen vezetett végrehajtás során le lehet foglalni, kivéve, ha a végrehajtással nem érintett házastárs bizonyítja, hogy az adott vagyontárgy a különvagyonához tartozik .

Az ingóságok lefoglalásának sorrendjét a végrehajtó határozza meg. A lefoglalást mindaddig folytatni kell, amíg a követelés járulékaival együtt nincs fedezve . A végrehajtó a lefoglaláskor becsléssel állapítja meg az ingóságok értékét, melynek megállapításánál a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megállapodtak, ez az érték az irányadó. A felek kérelmére a végrehajtó szakértő-becsüst vesz igénybe. .

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

Bizonyos vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól. Ezek főként az adós megélhetését, mindennapos életszükségletei kielégítését szolgáló ingóságok, mint például az adós foglalkozásának gyakorlásához, vagy tanulmányai folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, a szükséges ruházati cikk, ágynemű, bútor, fűtő- és világító eszköz, konyhai- és háztartási felszerelés stb. .

A lefoglalt ingóságok sorsa

A lefoglalt ingóságokat általában az adós őrizetében kell hagyni, aki azt az állag sérelme nélkül használhatja, de nem terhelheti meg, és nem idegenítheti el . Ha valószínűnek látszik, hogy az adós a fenti kötelezettségeinek nem fog eleget tenni, a végrehajtó a lefoglalt ingóságokat zár alá veszi, vagyis az ingóságokat arra alkalmas tárolóban vagy helyiségben helyezi el, amelyet lezár és lepecsétel. .

A lefoglalt ingóságok értékesítése

A lefoglalt ingóságok értékesítése iránt a foglalástól számított harminc napon belül intézkedni kell . A romlandó dolgot haladéktalanul értékesíteni kell, ha a felek kérik és megjelölik a vevő személyét, valamint a vételár összegét, akkor árverésen kívül. Az ingóságok értékesítése rendszerint árverésen történik, amelyet a bíróság épületében, a helyi önkormányzat épületében vagy a jegyző által kijelölt helyiségben, az adós lakásán, a foglalás helyén, az ingóságok őrzési helyén vagy a végrehajtó által kijelölt más helyen lehet megtartani .

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, amely tartalmazza a felek nevét, az árverés helyér és idejét, az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint, hogy az ingóságokat mikor és hol lehet megtekinteni. A hirdetményt kézbesíteni kell a feleknek, az árverés helye szerinti település jegyzőjének, és ki kell függeszteni a helyi bíróság, a helyi polgármesteri hivatal és a bírósági árverési csarnok hirdetőtáblájára .

Az árverés lefolyása

Az árverésen személyesen vagy képviselője útján bárki részt vehet a végrehajtót, a végrehajtói iroda tagját és alkalmazottját, ezek közeli hozzátartozóját, és élettársát, a végrehajtást elrendelő bíróság állományába tartozó személyt és az adóst kivéve . Az ingóságok árverésének sorrendjét az adós határozhatja meg. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét, amely egyben a kikiáltási ár, és felhívja őket ajánlataik megtételére. Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a legmagasabb vételár háromszori kikiáltásával kijelenti, hogy az ingóságot a legmagasabb vételárat ajánló megvette. . Az árverési vevő köteles az ajánlott vételárat az árverésen nyomban kifizetni. Ennek elmulasztása esetén az ingóságot tovább kell árverezni, ezen azonban a fizetést elmulasztó korábbi árverési vevő nem vehet részt. Ha az ingóság a korábbi árveréshez képest alacsonyabb áron kel el, a különbözetet a fizetést elmulasztó árverező köteles megfizetni .

A végrehajtást kérő jogai az árverésen

A végrehajtást kérőnek joga van az árverésen készpénzfizetés nélkül részt venni követelése és járulékai erejéig . Az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez. Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni. .Az első árverésen nem értékesített ingóságokat három hónapon belüli időpontra kitűzött második árverésen kell értékesíteni. . Ha az értékesítés ekkor sem sikerül, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összegért átveheti. Az átvételi árat be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. . Sikertelen értékesítés esetén, ha a végrehajtást kérő sem vette át az ingóságot, az ingóságot a foglalás alól fel kell oldani, és azt az adósnak vissza kell adni, vagy - ha nem jelentkezett érte - meg kell semmisíteni. .

Az ingatlan-végrehajtás elrendelése

Az adós tulajdonában vagy kezelésében lévő bármely ingatlan, jellegére, művelési ágára, az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni . A végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés esetén az új tulajdonos tulajdonjogát csak a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog (illetve a törvényen alapuló haszonélvezeti jog bejegyzés hiányában is) terhelheti.

Az ingatlan lefoglalása

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó azt a végrehajtási költség megelőlegezését követő három munkanapon belül lefoglalja. A lefoglalás a gyakorlatban úgy történik, hogy a végrehajtó megkeresésére az illetékes földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára a végrehajtási jogot bejegyzi. Ez a bejegyzés nem teszi az ingatlant forgalomképtelenné, de a lefoglalt ingatlanra csak azzal a feltétellel lehet bármilyen jogot szerezni, ha az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg .

Az értékesítés feltételei, az ingatlan értéke

A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki . A végrehajtó az értékesítés iránt csak a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézbesítésétől számított negyvenöt nap elteltével intézkedhet .

Az értékesítés előtt a hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány figyelembe vételével, vagy a felek kérelmére szakértő-becsüs véleménye alapján meg kell állapítani az ingatlan becsértékét beköltözhető és lakott állapotban is. A becsérték ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a felek végrehajtási kifogással élhetnek. Ennek előterjesztése esetén a becsértéket - szükség esetén szakértő bevonásával - a bíróság állapítja meg .

A lefoglalt ingatlan értékesítése

Az ingatlant rendszerint árverésen kell értékesíteni, főszabályként beköltözhető állapotban . Az árverés kitűzésének szabályai nagy vonalakban megegyeznek az ingó árverés kapcsán ismertetettekkel, azzal a különbséggel, hogy az árverési hirdetményt az illetékes földhivatalnak is meg kell küldeni, amely az árverés kitűzését az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.

Az ingatlan-árverés

Az ingatlanra az árverezhet, aki a becsérték 10 %-át árverési előlegként letétbe helyezte . Az árverés lebonyolítása nagy vonalakban megegyezik az ingó árveréssel. Különbség, hogy a vételárat csak a becsérték feléig - illetőleg, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, és lakóhelye jelenleg és ezt megelőző hat hónapon belül is ebben volt, 70 %-ig - lehet leszállítani. Az árverési vevő előlegét a vételárba be kell számítani, a többi árverező előlegét pedig haladéktalanul vissza kell fizetni. . Az árverési vevő köteles a teljes vételárat tizenöt napon belül megfizetni, ha ezt elmulasztja előlegét elveszti. A fizetésre a végrehajtó két hónapig terjedő időre halasztást adhat, ha a vételár nagysága vagy más fontos körülmény azt indokolja . Ha az első árverés sikertelen (nem tettek vételi ajánlatot, a felajánlott vételár nem érte el a becsérték felét, az árverési vevő a vételárat nem fizette meg) három hónapon belül újabb árverést kell tartani, amelyen a korábbi árverési vevő nem árverezhet .

Az ingatlan értékesítése árverésen kívül

Az ingatlant a végrehajtást kérő kívánságára nyilvános pályázaton kell értékesíteni. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a hirdetményben közölt időpontban a végrehajtó bontja fel. A pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel .

A végrehajtó az ingatlant a felek kérésére, az általuk meghatározott vevőnek, az általuk megállapított becsértéken adja el. Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére az árverésen kívüli értékesítéshez, ha a befolyó vételár a követelést és járulékait előre láthatólag fedezi, és az ingatlanra nincs más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga .

Ha a második árverés is sikertelen, a végrehajtást kérő a becsérték felének - lakóingatlan esetében 70 %-nak - megfelelő összeg fejében az ingatlant átveheti . Ha ez nem történik meg, a végrehajtás mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kéri. A szünetelés kezdő időpontjától számított hat hónapon belül azonban nem tűzhető ki újabb árverés.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per

Ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a végrehajtási eljárás keretein belül nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt pert indíthat a végrehajtást kérő ellen . A perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte, ha pedig azt a megyei vagy a munkaügyi bíróság rendelte el, akkor az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság . A bíróság soron kívül jár el, és a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított tizenötödik napra ki kell tűzni. A perben szünetelésnek nincs helye. Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felek valamelyike nem jelent meg, ha azonban egyik fél sincs jelen, a pert meg kell szüntetni. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékok esetében van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. A tárgyalást egy ízben - legfeljebb nyolc napra - akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges. A bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek felől is határoznia kell .

A végrehajtási lappal elrendelt végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt csak olyan tény alapján lehet pert indítani, ami az alaphatározat meghozatala után következett be (pl. követelés megszűnt, az adós a teljesítésre halasztást kapott). . A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal megindult végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt ezen túlmenően akkor is indítható per, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre .

Az igényper

Amennyiben a végrehajtás során a végrehajtó az adósnál olyan vagyontárgyat foglal le, amely harmadik személy tulajdonát képezi, vagy azon harmadik személynek olyan joga áll fenn, amely a végrehajtás során az értékesítést kizárja, akkor ez a harmadik személy a végrehajtást kérő ellen indított igényperrel kérheti, hogy a bíróság az adott vagyontárgyat a foglalás alól oldja fel . Nem indíthat igénypert a haszonélvező a lefoglalt ingatlanra, továbbá az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egy sorban felel. Az a házastárs azonban, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső hányad mértékéig áll fenn, igényt tarthat a különvagyonába tartozó lefoglalt vagyontárgyakra.

Az igényper értékhatárra tekintet nélkül a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, arra kizárólag a foglalás helye szerinti bíróság az illetékes . Az igényperben eljáró bíróság a végrehajtást felfüggesztheti az igényelt vagyontárgy vonatkozásában. . Ha az igénypert a foglalástól - vagy ingatlan esetén a végrehajtási jog bejegyzésétől - számított nyolc napon belül indítják meg, úgy annak halasztó hatálya van, vagyis az igényperrel érintett vagyontárgyat csak a per jogerős befejezése után lehet értékesíteni. A perben nincs helye viszontkeresetnek. . Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a vagyontárgyat a foglalás alól feloldja. Ha a vagyontárgyat már értékesítették, a pernyertes felperes részére a vételárnak megfelelő összeget kell kiutalni. . A pervesztes alperest csak akkor lehet a perköltség megfizetésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított, az eredménytelen fellebbezés költsége azonban mindenképpen az alperest terheli . Az igényperben hozott ítélet jogereje az igénylő felperes és a perben nem álló adós közötti jogviszonyra nem terjed ki, tehát például a közöttük fennálló tulajdonjogi vitát ebben a perben nem lehet eldönteni.

Ha a házassági vagyonközösség alá eső vagyontárgyat olyan tartozás fejében foglalták le, amelynek megfizetésére kizárólag az egyik házastárs köteles, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad erejéig. A pert a végrehajtást kérőn kívül az adós házastárs ellen is meg kell indítani. .

Foglalás tűrése iránti per

Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában lévő vagyontárgy harmadik személy birtokában van, a végrehajtó ezt a személyt nyilatkozattételre hívja fel. Ha a harmadik személy nem nyilatkozik, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást kérő foglalás tűrése iránti pert indíthat ellene. A perben viszontkeresetnek nincs helye, ha a harmadik személy a nyilatkozattételt a végrehajtó felhívása ellenére elmulasztotta, a perköltséget pernyertességre tekintet nélkül viselni tartozik .

Követelés behajtása iránti per

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel szemben olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozattételre hívja fel. Ha a harmadik személy a nyilatkozattételt vagy a követelés összegének letétbe helyezését elmulasztotta, vagy a követelést nem ismerte el, a végrehajtást kérő a követelés behajtása iránt pert indíthat. A perben viszontkeresetnek nincs helye, ha a harmadik személy a nyilatkozattételt vagy a letétbe helyezést elmulasztotta, a perköltséget a per eredményétől függetlenül viselnie kell .

A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per

Az a zálogjogosult, akinek a más személyek között folyamatban lévő végrehajtási eljárásban lefoglalt vagyontárgyon áll fenn zálogjoga, kérheti a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezését. Amennyiben erre azért nem kerülhetett sor, mert a végrehajtást kérő vagy az adós a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatta és állítását valószínűsítette, akkor a zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránt pert indíthat a végrehajtást kérő vagy az adós ellen. A perben a bíróság soron kívül jár el. A perre kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság illetékes. A bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti .

forrás: magyarorszag.hu