Tipikus ügyvédi műhibák a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének gyakorlatában

A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete (továbbiakban Egyesület) minden évben küldöttközgyűlésen számol be tevékenységéről. A 2008. évről szóló beszámoló az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét bemutatva részletes adatokat tartalmaz az Egyesület felelősségbiztosítási és segélyezési tevékenységéről is. 

Az Egyesületnél rendelkezik felelősségbiztosítással az ügyvédség több mint 99 %-a. 2008. december 31-én az aktív ügyvédek száma 10500 volt. Ebben az évben 349 kárbejelentés érkezett az Egyesülethez, a kárbejelentések kapcsán megjelölt kárösszeg 2.626.000.000,- Ft volt, a limitált kárösszeg 1.100.000.000,- Ft. (A tipikusnak tekinthető 1. sz. biztosításban káreseményenként limitált összeg 5.000.000,- Ft.) Ténylegesen 2008. évben káresemény (ügyvédi műhiba) kapcsán kifizetésre került 348.000.000,- Ft.  

Az Egyesület beszámolója különféle feldolgozásban tartalmazza a kárbejelentéseket. Megállapítható, hogy budapesti ügyvédek tevékenysége kapcsán 149 kárbejelentés, vidéki ügyvédek tevékenysége kapcsán 200 kárbejelentés érkezett. A budapesti ügyvédek által „okozott” bejelentett kár összege 1.430.000.000,- Ft, a vidéki ügyvédek által „okozott” kár kapcsán bejelentett összeg 1.138.000.000,- Ft volt. Az adatokból kitűnik, nem valós az a több éven keresztül hangoztatott feltételezés, miszerint a vidéki ügyvédek tevékenysége kapcsán kevesebb kárbejelentés érkezik, mint a budapesti kollegák esetében. Megállapítható az is, hogy a budapesti tevékenységét kifogásoló bejelentésekben az egy bejelentésre eső kárösszeg magasabb, mint a vidéki ügyvédek esetében. Ez a budapesti ügyvédek helyzetéből fakadó következmény, az ügyvédi közreműködés magasabb értékű ügyekben történik, mint a vidéki átlag. 

Az Egyesület adataiból megállapítható – miután a beszámoló a kamarák szerinti bontásban is tartalmazza a bejelentett káresemények számát – hogy a Pest megyei ügyvédek tevékenysége kapcsán 37 kárbejelentés érkezett 2008-ban az Egyesülethez. A Pest megyei ügyvédek tevékenysége kapcsán bejelentett ügyek kárszáma rendkívül magas még akkor is, ha a bejelentésekhez rendelt 192.421.000,- Ft kárösszegből 128.674.000,- Ft összértékű kárbejelentés, mint alaptalan el lett utasítva. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara létszámát tekintve az ország második legnagyobb kamarája, de ennél alacsonyabb létszámú – 4-500 fő kamaránként – kamarákhoz viszonyítva is a Pest megyei 37 kárbejelentés rendkívül magas. Összehasonlításként annyi közölhető, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara területéről 10, Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara területéről 12, Miskolci Ügyvédi Kamara területéről 11, majd a Bihar Megyei Ügyvédi Kamara területéről 15 kárbejelentés érkezett 2008-ban. 

Ezekből az adatokból természetesen olyan egyenes következtetés nem vonható le, miszerint a Pest megyei ügyvédek szakmailag felkészületlenebbek, mint a más kamaráknál bejegyzett ügyvédek, de a kárbejelentések száma ettől függetlenül figyelemre méltóan magas, ami önmagában indokolja a jelen szakmai konzultáció megtartását. 

Az Egyesület évi beszámolója az elismert és a kifizetett károk tekintetében tartalmazza azt is, hogy milyen jellegű ügy kapcsán került erre sor, azaz ebből a kimutatásból – az alább vázolt tendencia hosszú évek óta azonos – az is megállapítható, hogy mely ügyvédi magatartások tekinthetők tipikus ügyvédi műhibának. 

2008-ban 130 ügyben történt tényleges kárkifizetés, azaz 130 ügyben az ügyvédi műhiba elkövetése nem képezte vita tárgyát. A 130 ügyből adásvétel és ehhez kapcsolódó illetékprobléma miatt 57 ügyben történt kárkifizetés, míg végrendelet és öröklési szerződés kapcsán 30 ügyben. A 130 ügyből tehát majd 90 olyan ügyet találunk, amely körülhatárolható ügyvédi tevékenységhez kapcsolódik és mint említettem, ez évek óta ebben az arányban ismétlődő jelenség. 

Meg kell jegyezzem, hogy az adásvételi szerződések esetében a kockázat is kétszeres, ugyanis a biztosítási feltételek szerint az ügyvéd az ügyvédi műhibával ügyfelének okozott kárért felel, s miután kétoldalú jogügyletben való közreműködés esetén az ügyvéd megbízójának mindkét fél tekintendő, így akár az eladónak, akár a vevőnek okozott kárért az ügyvéd felelősséggel tartozik. 

(Figyelemre méltó, hogy az Egyesület biztosítási gyakorlatában megalakulása óta büntető ügyben eljáró ügyvéd magatartása miatt kár kifizetésére nem került sor.) 

I.

Az adásvételi szerződések kapcsán elkövetett ügyvédi műhibák az alábbiak szerint tipizálhatók:

  • tulajdoni lap hiánya,
  • nem friss tulajdoni lap alapján történő szerződésszerkesztés, amely miatt
    1. időközben végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra,
    1. a tulajdoni lapra más személy volt tulajdonosként bejegyezve, mint a szerződő fél,
    2. szerződő fél csak részben volt tulajdonosa az ingatlannak
  • a szerződés aláírása és az ingatlannyilvántartáshoz történő benyújtása közötti időben történt változás  

Felhívjuk a figyelmet a 2007. évi BH. 1701 sz. alatt megjelent jogesetre, mely szerint „az ügyvéd hivatásától elvárható legjobb tudása szerint segíti el megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségei teljesítését. Ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés elkészítésekor ennek megfelelő körültekintéssel köteles ellenőrizni a felek által beszerzett ingatlan-nyilvántartási adatok valóságát is”. 

  • együttes tájékoztatási kötelezettség megszegése

2002. évi BH 10. jogeset „az ügyvéd kártérítési felelősséggel tartozik, ha az általa szerkesztett szerződés nem felel meg a megbízó ügyleti akaratának és nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására”. Jelen esetben opciós szerződés szerkesztése történt oly módon, hogy abban a vételi jog gyakorlásának határideje nem volt kikötve. A Ptk. 375. §. (2) bekezdése értelmében határozatlan idejű opciós kikötés 6 hónap alatt megszűnik. A jogesetben közzétett tényállás szerint az opciós szerződés benyújtására 6 hónap múlva került sor, amikor már a fentiek miatt a kívánt joghatás kiváltására alkalmatlan volt.

  • ellenjegyzés szabályainak megszegése, ezen belül
    1. a szerződést készítő ügyvéd nem győződött meg az aláíró személyazonosságáról,
    1. olyan szerződést ellenjegyzett, amelyet nem a panaszolt ügyvéd készített,
    2. szerződő felek nem okiratot ellenjegyző ügyvéd előtt írták alá a szerződést.

 

Ellenjegyzés körében Legfelsőbb Bírósági eseti döntések:

2008. évi BH 118. sz. jogeset „ügyvédi kárfelelősség eredményezi, ha a meghatalmazást a meghatalmazó távollétében ellenjegyzi. Felelősségét nem érinti az a tény, hogy csak gumibélyegzőt használt (1997. évi XI. tv. 27. §. (1) bekezdés.”

a 2007. évi BH 176. sz. jogeset „az okirat későbbi időpontban történő ügyvédi ellenjegyzés akkor szabályszerű, ha az okirat jelen időben tartalmazza az ellenjegyzem megjelölést, ez az ellenjegyzés jelenidejűségének következménye.” (Üt. 27. §. Inytv. 32. §. (4) bekezdés) 

(Az ellenjegyzésről az Üt. 21. §. (1) bekezdése rendelkezik, a törvényi szabályozásból megállapíthatóan az ügyvéd az ellenjegyzéssel bizonyítja, hogy a jogügylet a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel,

     az okiratot előtte írta alá, vagy ismerte el sajátkezű aláírásként.

A 21. §. (3) bekezdése tartalmazza azt is, hogy az ügyvéd csak olyan okirat jegyezhet ellen, ami saját maga, vagy irodája közreműködésével jött létre.  

Szükséges felhívni a figyelmet az Üt. 2008. január 1-től történt módosítására. Az Üt. 28/B. §. rendelkezik a személyazonosság ellenőrzéséről, amely tartalmilag azt jelenti, hogy az okirati ellenjegyzés során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) személyazonosságának és lakcímének ellenőrzése és a felmutatott okmányok egyezősége és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyi adat és lakcímnyilvántartást (járművezetői, útiokmány, idegenrendészeti nyilvántartás stb.) vezető hatóságot. Ez esetben történő eljárásról az Üt. 28/B. §. (2-9) bekezdései rendelkeznek, mint ahogy arról is, hogy mikor köteles az ügyvéd a közreműködést megtagadni. (Üt. 27/D. §.)  

A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007. sz. szabályzatában arról rendelkezik többek között, hogy az ingatlan tulajdonjogát érintő okiratot csak olyan ügyvéd jegyezhet ellen, aki minősített elektronikus aláírási joggal rendelkezik. E szabályzat hatálybalépésétől kezdődően minősített aláírási joggal nem rendelkező ügyvéd az ingatlannyilvántartásba benyújtandó kötelező ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó okiratot nem szerkeszthet. Gyakorlatilag a MÜK szabályzat megszegése kapcsán fegyelmi eljárás még senki ellen nem indult, de nyilvánvaló, hogy amennyiben a fentiekre hivatkozással panaszbejelentés történik, úgy az ügyvéd ilyen magatartása a MÜK szabályzatba ütközik, azaz fegyelmi vétséget képez. 

Figyelemre méltó továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (etikai kódex).

     Az etikai kódex 7. pontja rendelkezik az okirat szerkesztésről, amelyből kiemelendő a

    • 7/2. pont, mely szerint nem ellenjegyzéshez kötött okiraton is fel kell tüntetni, hogy az okiratot ki szerkesztette, kivéve, ha megbízó ennek mellőzését írásban kérte.
    • 7/4. pont: az ügyvéd az általa szerkesztett okiratból egy eredeti példányt köteles megőrizni.
    • 7/7. pont: ingatlannal kapcsolatos okirat esetén 30 napnál nem régebbi, a szerző fél, vagy ügyvéd által beszerzett tulajdoni lap kell rendelkezésre álljon, az elintézetlen széljegyről a megbízót tájékoztatni kell, továbbá kötelező az általa készített és eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőt használni. (Természetesen a tulajdoni lapra vonatkozó 30 napos határidő nem minden esetben biztonságos, törekedni kell az okirat szerkesztés idejéhez képest „friss” tulajdoni lap beszerzésére.

 

Fontos ismerni a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatára, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szól összhangban az Üt. 120/A. §-ban foglaltakkal. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése a területi ügyvédi kamara feladata, amely ellenőrzés a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint a törvényhez foglaltak végrehajtására a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését jelenti. Mivel a szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése elfogadta, rövid időn belül várható annak hatálybalépése, amelynek megtörténte után az ügyvédi kamara a már kidolgozott ellenőrzési terv szerint az ügyvédek ellenőrzését megkezdi.) 

  • Társasházi ügyekben gyakori a kárbejelentés azért, mert a szerződés elkészítése és a társasház alapítása közti időben változások történnek és a társasház építésekor megszerzett eszmei tulajdoni hányad, majd a megvalósult társasházi egység nem minden esetben azonos, ami több esetben az okiratot szerkesztő ügyvéd felelősségét is felveti.

 

Az Egyesület biztosítási gyakorlatában ismételten előforduló esetek ezen túlmenően az alábbiak:

    • a tehermentesítés, visszatartott vételárrészlet kifizetése előtt eljáró ügyvéd nem győződött meg, hogy
      1. a tehermentesítés ténylegesen megtörtént-e,
      1. a teher törléséhez szükséges engedélyt a jogosult ténylegesen kiadta-e.

 

  • A szerződést készítő ügyvéd a szerződés szövegébe a teljes vételár kifizetésének feltételeként nem épített be olyan biztosítékot (ügyvédi letéttel való teljesítés), amely az ingatlan tehermentesítését szolgálta volna.

 

  • Ingatlanforgalmazók által vásárolt ingatlanok esetén jellemző hiba, hogy a szerződés szövegébe nem kerül rögzítésre, hogy vevő tovább-eladási céllal vásárolja meg az ingatlant,
  • az ügyvéd az ingatlant terhelő jelzálogjogról, illetve jelzálogjogi jellegéről nem adott kellő felvilágosítást a vevőnek,
  • téves tájékoztatást adott arra vonatkozóan, hogy az illetékkedvezmény csak főtevékenység cégbejegyzése esetén illeti meg az ügyfelet,
  • a tovább-értékesítési célra vásárolt ingatlan eladását határidőn túl jelentette be az illetékhivatalhoz.

(E körben lényeges hogy az ingatlanforgalmazási célra vásárolt ingatlanokhoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételei 2009. január 23-tól jelentősen megváltoztak.

Fel kell hívni az ingatlanforgalmazással, ingatlan pénzügyi lízingjével foglalkozó vállalkozók figyelmét arra, hogy a 2 %-os mértékű visszterhes vagyonátruházási illeték akkor kerül kiszabásra ha,

    • az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozó előző évi nettó árbevételének 50 %-a e tevékenységből származott, vagy
    • az ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó előző évi nettó árbevételének 50 %-a e tevékenységből származott, vagy
    • vállalkozó ingatlanok és gépjárművek lízingjét egyaránt folytatja.)
  • a szerződésben jelzálogjog törlésének feltételeit megtévesztő módon szövegezte, ezért a bank nem törölte és a vevőnek kellett a vételáron felüli összeggel tehermentesíteni az ingatlant.

 

  • Gyakran előfordul, hogy az ügyvéd által szerkesztett, az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratok adathiányosak, a földhivatal hiánypótlási felhívásának nem, vagy csak késedelmesen tesznek eleget, aminek következménye, hogy
    • a tulajdonjog bejegyzése elutasításra kerül,
    • az ismételten elkészített okirat többletköltséget jelent,
    • vagy ennek benyújtásakor már végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra.

 

-  Műhibaként jelentkezik, hogy az okirat szerkesztést megelőzően nem kellő alapossággal nézte át eljáró ügyvéd a tulajdoni lapot, elkerülte figyelmét, hogy más személy a felépítmény és más személy a föld tulajdonosa, aminek következtében

    • az egyik előforduló esetben figyelmen kívül hagyta a föld tulajdonosának elővásárlási jogát,
    • más esetben pedig a vevő csak a felépítmény tulajdonjogát szerezte meg, a földét nem.

 

- Olyan okiratoknál, amelyekben kiskorúak is érintettek előfordult, hogy az eljáró ügyvéd nem kérte meg a gyámhatóság hozzájárulását és a kiskorú megillető vételárrészt nem tette letétbe, aminek következtében a gyámhatóság csak a vételárrész ismételt megfizetése esetén adta hozzájárulását az ügylethez. 

- Esetenként előforduló műhibák

    • a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés késedelmes benyújtása a földhivatalhoz, aminek következtében időközben végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy
    • az illetékhivatal bírság fizetési kötelezettséget írt elő
    • A szerződésben nem került rögzítésre a haszonélvezeti jogról való lemondás ellenértéke, így ajándékozási illetéket róttak ki,
    • kifejezetten lakóház építésére alkalmas telek vásárlásra vonatkozó szándék esetén az ingatlannyilvántartás szerint még „hétvégi ház, udvar” megjelölésű telekre kötöttek szerződést nem kérve a földhivatalhoz való benyújtás előtt annak átminősítését.
    • foglaló szabálytalan kikötése, amelynek következtében a foglaló jogkövetkezményeit nem tudták érvényesíteni

 

Termőföld tulajdonjogának átruházása esetén eljáró ügyvéd téves tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy adásvételi szerződés esetén

    • ki jogosult illetékmentességre, vagy
    • az illetékmentességre jogosult regisztrált mezőgazdasági termelő, ezen jogosultságát nem rögzíti a szerződésben,
    • regisztrált termelőt a haszonélvezettel terhelten vásárolt ingatlan esetén nem illeti meg az illetékmentesség.

 

A fentieken túlmenően tájékoztatási kötelezettség körén belül külön felhívjuk a figyelmet, arra miszerint a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntése értelmében a tájékoztatási kötelezettség kiterjed az illeték és adójogszabályokra történő kioktatásra is, ezért a megbízásban célszerű akár részletező módon is felsorolni, hogy az ügyvéd az illeték és adójogszabályok közül mely rendelkezésekre hívta fel a figyelmet, különösen az illetékkedvezményekre vonatkozóan.  

Említésre méltó a 2005. évi 1273 jogeset, amelyből megállapíthatóan a szerződő felek akkor tekinthetők nyilvánvalóan azonosíthatóknak, ha aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és ügyletkötői minőségüket, míg a KGD 2005. évi 31. sz. alatt közzétett jogeset szerint az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza, továbbá a 2004. évi 110. sz. alatt közzétett jogeset szerint további feltétel, hogy tartalmazza az ügyvéd kézjegyét és szárazbélyegzőjét. 

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az okiratok kötelező kellékeiről az Inyt. 32. §-a rendelkezik.  

II.

Végrendelet, öröklési szerződés

Elöljáróban annyit meg kell jegyezni, hogy az adásvételi szerződés kapcsán felmerülő ügyvédi műhibával okozott kár és az öröklési szerződés, illetve végrendelet érvénytelenségét eredményező ügyvédi műhiba között alapvető a különbség annyiban, amennyiben az érvénytelen végrendelet, vagy öröklési szerződés esetén az ügyvéd felelőssége direkt módon jelentkezik, míg adásvételi szerződések esetében gyakran a felelőssége mögöttes, vagy valamelyik szerződő féllel egyetemleges, mert az esetek nagyobb részében az ügyvéd nem megfelelő közreműködésére is visszavezethető szerződésszegés történik, míg az érvénytelenség esetében a felelősség nem osztható, illetve hárítható másra, mint a végrendeletet vagy okiratot rosszul megszerkesztő ügyvédre. További probléma ezekben az esetekben az ismétlődés veszélye, ugyanis alaki okokból érvénytelen végrendeletet vagy öröklési szerződést az okiratot szerkesztő ügyvéd többet is csinálhat, hiszen nem figyelmetlenség, hanem hiányos szakmai felkészültség eredménye az érvénytelen végrendelet vagy öröklési szerződés szerkesztése. Veszélyes ez a műhiba azért is, mert sokszor jelentős idő múlva (hagyaték megnyíltakor) derül csak ki, hogy az okirat szerkesztése során műhiba történt, aminek következtében az sem kizárt, hogy akkor már nem nyújt fedezetet a biztosítás sem. (Jelenleg a biztosítási idő 10 év.) 

Jellemző hibák: Végrendelet

  • a végrendeletet aláíró egyik tanú valamelyik érdekelt fél hozzátartozója,
  • a végrendelet keltezésének helye nem került feltüntetésre az okiraton,
  • a végrendeletet végrendeleti tanúk nem írták alá, csak az ügyvéd ellenjegyzése szerepel,
  • a végrendelet több lapból áll, de az első lapon csak az örökhagyó és az ellenjegyző ügyvéd aláírása szerepel, a végrendeleti tanúk csak a második lapot írták alá,
  • a végrendelet nincs ellátva folyamatos sorszámozással,
  • a végrendelet szövege nem tartalmazta, hogy a tanúk az okiratot végrendeleti tanú minőségben írták alá.

 

Öröklési szerződésekkel kapcsolatban elkövetett jellemző műhibák:

  • az eljáró ügyvéd eltartási szerződést készített, amely tartalma szerint öröklési szerződésnek minősült, az okirat azonban nem tartalmazta az öröklési szerződéssel törvényben előírt alaki kellékeket,
  • több lapból álló öröklési szerződésnek minden lapja nem tartalmazta az ügyleti tanúk aláírását, vagy egyáltalán a tanúk nem írták alá a több lapból álló öröklési szerződést,
  • az aláíró tanúknál nem tűnt ki, hogy a tanúk az okiratot ügyleti tanú minőségben írták alá,
  • az öröklési szerződés több lapból állt és az első lapon oldalszám nem volt.

 

Az öröklési szerződésnél a fenti formai hibákon túl gyakori probléma az, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert tartalma alapján nem minősíthető öröklési szerződésnek, ilyen tipikusan a gondozási szerződés, továbbá jogszabályba ütközik, mert házastárs vagy élettárs javára kötött öröklési szerződésről van szó. 

Érdemes e körben felhívni a 2002. évi 269. jogesetben írtakra a figyelmet, miszerint egy lap két oldalára írt öröklési szerződés akkor is érvényes, ha a szerződő felek által alá van írva, de az ügyvédi ellenjegyzés és záradék külön lapon van feltüntetve. A szerződéses örökös hozzátartozójának közreműködése az öröklési szerződést nem teszi érvénytelenné.  

A 2006. évi 1412. jogesetben közzétettek szerint a tanú kézjegye nem minősül aláírásnak, a Ptk. 629. §. (1) bekezdése alapján és e hiányt nem pótolja az ügyvédi bélyegző sem.  

A végrendelet készítése kapcsán külön felhívjuk a Pk. 86. állásfoglalásban foglaltakra. 

A fentiek tekinthetők tipikus műhibáknak, ezeken túlmenően gyakori a jogi képviselet ellátását kifogásoló bejelentés, amelyek közül figyelemre méltóak az alábbiak:

  • az ügyvéd bírói felhívás ellenére nem terjesztette elő a megbízó javára szolgáló bizonyítékokat,
  • az eljáró ügyvéd késedelmes intézkedése miatt a szakértői díj lerovása késedelmesen történt.

     Mindkét esetben erre való hivatkozással a bejelentő fél pervesztes lett.

  • Az eljáró ügyvéd késedelmesen terjesztett elő járadék fizetésre vonatkozó igényt, amelyet visszamenőlegesen csak 6 hónapra ítéltek meg,
  • az igény késedelmes érvényesítése miatt elévülési időn túl nyújtotta be az igényt a bírósághoz,
  • nem nyújtott be másodfokú eljárásban csatlakozó fellebbezést,
  • perindítás során rossz alperest jelölt meg, akit a perből elengedtek, azonban a megítélt perköltség ügyfelét terhelték,
  • jogorvoslati kérelem késedelmes benyújtása,
  • szünetelés folytán a per megszűnt, panaszolt ügyvéd a szünetelés lejártának határidejét elmulasztotta, a megfizetett illeték kárként jelentkezett
  • bírósági meghagyással marasztalt ügyfél megbízásából az ügyvéd ellentmondást terjesztett elő, de az első tárgyaláson nem jelent meg, nem is mentette ki magát,
  • fellebbezést tévesen a másodfokú bírósághoz nyújtotta be, időközben a fellebbezési határidő letelt,
  • ügyfele jogerős ítélettel megállapított követelését felszámolási eljárásban nem jelentette be.

 

A kölcsönügyletek kapcsán előforduló hiba, hogy

  • a kölcsön visszafizetésének biztosítására kötött opciós szerződés érvényesítésére nem kerülhetett sor, mert az iratokat hiányosan nyújtotta be az ügyvéd a földhivatalhoz, vagy későn nyújtotta be és időközben az érintett időszakban már végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra,
  • a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlanra a biztosítékot szolgáló jelzálogjogot nem jegyeztette be, adós az ingatlant időközben eladta.

 

Letét kifizetésével kapcsolatos ügyvédi műhibák:

  • A letét kifizetésének feltételéül szolgáló megbízási szerződésben foglaltak nem teljesültek, ennek ellenére a letéteményes ügyvéd jogalap nélkül kifizetést teljesített a letétből.
  • A letét kifizetése előtt az eljáró ügyvéd nem győződött meg arról, hogy a tehermentesítés ténylegesen megtörtént-e,
  • olyan tartalmú letéti szerződést készített, amely ellentétes volt egy – általa korábban szerkesztett – másik szerződéssel,
  • a letéti szerződésben rögzített összeg 50 %-át nem a jogosultnak, hanem másnak fizette ki.

 

A cégeljárás során panaszolt ügyvédi műhibák tipikusan arra vonatkoznak, miszerint a hiánypótlásra felszólítás végzésben foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget az ügyvéd, így a bejegyzést elutasítják, amelynek következtében az előtársaság által kötött szerződések érvénytelensége miatt kár érte a megbízókat,

egyszerűsített cégeljárásban a nyomtatványon az eljáró ügyvéd nem jelölte meg, hogy szerződésmintával történik az alapítás, így további illeték és közzétételi díj megfizetésére kötelezték a társaságot.  

A kárbejelentések elbírálása során számtalan esetben az ügyvéd által felvett tényállás nem megfelelő, nem kellően részletezett, több esetben nincs tényállás.  

Bármely vita esetén a megbízás írásba foglalása és az ügyben irányadó tényállás részletezése az ügyvéd érdeke, mert sok esetben ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a meg nem alapozott panaszokkal kapcsolatban érdemben védekezni tudjon. 

(Jelen összeállítás a 2009. június 3. napján tartott szakmai továbbképzésen elhangzottak szerkesztett változata kiegészítve a MÜBSE által időközben elkészített összegzés anyagával.)