Jogszabályok, jogszabály-magyarázatok

- ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot,

- elősegítse a lakásvagyon állomány értékének megőrzését,

- megteremtse a lakáselőtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit,

törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.

1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.

2. § (1) E törvény alkalmazásában:Kollektív kamat|3³ 

1. értékelési fordulónap: a kiutalási időszak első napja, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerződések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakáselőtakarékoskodók között;

2. értékszám: a lakástakarékpénztár által meghatározott, a szerződő megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének időpontjától és összegétől függ;

3. kezelési költség: az az összeg, amelyet a lakástakarékpénztár költségként felszámít;

4. kiutalás: az adott kiutalási időszak utolsó napján (a kiutalási időpontban) a lakáselőtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegből kifizethető szerződéses összegekről, illetőleg betétösszegekről;

5. kiutalási időpont: az adott kiutalási időszak utolsó napja;

6. kiutalási időszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási időpontig tartó három hónap;

7. kollektív kamat: a lakáselőtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

8. megtakarítási évek: a szerződésben rögzített teljes betétösszeg első elhelyezése hónapjának első napjától számított évek (egy év 12 hónap) a betét felvételéig;⁴ 

9. megtakarítási idő: az adott módozatnak megfelelő szerződésben rögzített teljes betétösszeg első elhelyezésétől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;

10. módozat: a lakástakarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke;

11. szerződéses összeg: a lakáselőtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakáselőtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege.

(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.⁵ 

3. § (1) A lakástakarékpénztár alapítására, működésére és felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.

(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtés és hitelnyújtás.

(4) Lakáselőtakarékossági szerződést csak az e törvény előírásai szerint alapított és működtetett lakástakarékpénztár köthet.

(5) Lakástakarékpénztár legalább kétmilliárd forint induló tőkével alapítható.^6 7 

(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.⁸ 

(7) A módozat tartalmi elemei:⁹ 

a) a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra elérendő legkisebb értékszám (minimális értékszám),

b) minimális megtakarítási hányad, amely a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra legalább megtakarítandó teljes megtakarítás aránya a szerződéses összegben,

c) a módozat minimális megtakarítási ideje, amelynek eltelte előtt a lakáselőtakarékossági szerződés nem utalható ki,

d) a szerződéses összeg hányadaként meghatározott megtakarítási ráta, amelyet a fizetési gyakoriságnak megfelelően betétként el kell helyezni,

e) a szerződéses összeg adott hányadaként meghatározott törlesztési ráta, amellyel a fizetési gyakoriság szerint a lakáskölcsönt törleszteni kell,

f) a betételhelyezés, illetve a törlesztés fizetési gyakorisága,

g) az egyes módozatok összehasonlítását lehetővé tévő, értékszámok közötti átszámítási kulcs (értékszám-faktor).

3/A. § (1) Fióktelep formájában működő lakástakarékpénztárat kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amely kizárólagos tevékenységként lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik.¹⁰ 

(2) Olyan hitelintézet fióktelepének működését, amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van, akkor engedélyezi a Felügyelet, ha a kérelmező működése, üzletszabályzata, általános szerződési feltételei megfelelnek e törvény és a kapcsolódó rendeletek előírásainak.¹¹ 

(3) Fióktelep formájában működő lakástakarékpénztár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kiutalási összeget a külföldi hitelintézettől függetlenül, elkülönítve állapítja meg az általa kötött szerződések alapján történő befizetések figyelembevételével. Az így megállapított kiutalási összeget kizárólag a fióktelep által kötött szerződések alapján teljesítendő kifizetésekre és e szerződések teljesítése érdekében a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel a 15. § alapján.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep létesítésének bejelentésétől számított két hónapon belül a Felügyelet tájékoztatja a székhely állam felügyeleti hatóságát a magyarországi tevékenységvégzés 6-24. §-ban meghatározott feltételeiről.¹² 

4. § ¹³ 

5. § Lakástakarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését végző közvetítőnek közvetítői díj csak az után a lakás-előtakarékossági szerződés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette.¹⁶ 

6. § (1) Lakáselőtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral:Szerzodés (lakáselotakarékossági)|3Lakáselotakarékosság állami támogatása|3Kölcsön lakás vásárlásához és építéséhez|3Lakás- elotakarékossági szerzodés|3Lakáselotakarékosság|3Szerzodés (lakáselotakarékossági)|3Lakáscélú kölcsön (lakástakarékpénztári)|3

a) természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,²⁰ 

b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,

c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

d) a társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.²¹ 

[Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.]

(2) Kedvezményezett lehet

a) a lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,

b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakáselőtakarékoskodó a lakáselőtakarékossági szerződést megkötötte.²² 

7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakáselőtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakáselőtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakáselőtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.²³ 

(2) A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól.²⁴ 

(3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakáselőtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.²⁷ 

(5) Ha a lakástakarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakástakarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakástakarékpénztár megszünteti a szerződést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakáselőtakarékoskodónak.²⁸ 

(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.²⁹ 

(7) A lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakáselőtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakáselőtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a szerződéses összeget a kiutalási időponttól, illetve attól az időponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakáselőtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvétel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit.³⁰ 

(8) A szerződéses összeg folyósításának - a lakástakarékpénztárnak felróható okból történő - késedelme esetén a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétjén a késedelem időtartama alatt a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot köteles jóváírni.

(9) A szerződéses összeg felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a Kormány az e törvény 26. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletében készpénzkímélő megoldást köteles előírni.

8. § (1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója³² 

1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását,

2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés);

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.³⁴ 

(2) Lakáscélú felhasználás szempontjából a lakásszövetkezeti állandó használati joggal rendelkező személyt úgy kell tekinteni, mintha tulajdonos lenne.

9. § (1) Ha a lakáselőtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakáselőtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvőképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.³⁵ 

(2) Természetes személy lakáselőtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerződésben megjelölt cselekvőképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kedvezményezett esetén a kedvezményezett szülői felügyeletét gyakorló szülője, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakáselőtakarékoskodó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutódja a lakástakarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jogutóddal megszűnt szerződő fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerződés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerős határozata, a jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a lakástakarékpénztár által meghatározott általános szerződési feltételekbe ütközne, akkor a lakástakarékpénztár - az ok megjelölése mellett - jogosult a szerződést megszüntetni.³⁶ 

(3) A (2) bekezdés alapján folytatott szerződés alapján az elhalálozott lakáselőtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új lakáselőtakarékoskodó - a 24. § (2) bekezdésétől eltérően - nem köteles visszafizetni akkor sem, ha a folytatott szerződést az abba való belépés bejelentésével egyidejűleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szerződésével, amelyre a folytatott szerződés megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást.³⁷ 

(4) A 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötött szerződéseknél a kiskorú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet.³⁸ 

(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselőtakarékoskodó az eredeti lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. A lakáselőtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges.³⁹ 

(6) A természetes személy lakáselőtakarékoskodó halála esetén, ha a szerződésen a 6. § (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakáselőtakarékossági szerződésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakáselőtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerződés folytatására a (2) bekezdés szerint jogosult kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.⁴⁰ 

(7) A szerződéses összeg, illetve a betét folyósítását követően a lakás-előtakarékoskodó, vagy a kedvezményezett személye nem változtatható.⁴¹ 

10. § (1) A lakástakarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakáselőtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakáselőtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.⁴² 

(2) A lakás-takarékpénztár a Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik az adott módozat szerinti szerződésben meghatározott minimális megtakarítási hányad 110%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben a Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.⁴³ 

11. § (1) A lakástakarékpénztár a megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel, hitelvizsgálat és külön kölcsönszerződés megkötését követően legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújthat a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek kizárólag a 8. § (1) bekezdésében meghatározott lakáscélú felhasználásra.⁴⁵ 

(2) A (1) bekezdésben meghatározott áthidaló kölcsön nyújtásának feltétele külön, a lakáskölcsönökre vonatkozó szabályzatoktól elkülönült kockázatvállalási, ügyfél-, illetve partnerminősítési, fedezetértékelési, valamint értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat megléte.

(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.

(4) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy 8. § (1) bekezdés a) pont 1. alpontnak megfelelő jogcímen használatában lévő, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába vagy 8. § (1) bekezdés a) pont 1. alpontnak megfelelő jogcímen használatába kerülő ingatlanra használható fel.

(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles.

(6) A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett.

12. § (1) A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:⁵⁵ 

a) a lakás-takarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,

b) a lakás-takarékpénztár a Felügyelet engedélyével - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szavatoló tőkéjének összesen 20%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező lakás-takarékpénztárban, vagy olyan devizakülföldinek minősülő hitelintézetben, amelynek fő tevékenysége lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő betétgyűjtés és hitelnyújtás,

c) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,

d) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelintézetben történő tulajdoni részesedés megszerzését a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a tulajdonszerzéssel érintett hitelintézet a rá vonatkozó jogszabályok szerint a lakáscélú betétgyűjtést és hitelnyújtást zárt rendszerben végzi, csak a betétet elhelyezők részére nyújt hitelt, és erről nyilatkozatot nyújt be a Felügyelet részére.

13. § (1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.Lakás- elotakarékossági szerzodés|3Lakáscélú kölcsön (lakástakarékpénztári)|3

(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz a Felügyeletnek.⁵⁶ 

14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakáselőtakarékoskodókkal kötött, érvényben lévő szerződések együttes szerződéses összege az új szerződések megkötésének időpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.⁵⁷ 

15. § (1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel.

(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább huszonöt százalékát készpénzben, számlapénzben, illetőleg olyan országnak a központi kormánya vagy központi bankja által kibocsátott értékpapírban kell tartania, amely⁵⁹ 

a) teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak vagy

b) speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.

(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézeteknél.⁶⁰ 

(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb hetvenöt százalékát használhatja fel a 11. § szerinti áthidaló kölcsön nyújtására.⁶² 

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.⁶³ 

16. § (1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár -ráfordításai között elszámolva - kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.Kiegyenlítési céltartaléka lakástakarékpénztáraknak|3⁶⁴ 

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.⁶⁵ 

(4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.⁶⁶ 

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

17. § A lakástakarékpénztár a 10. és 11. § alapján nyújtott kölcsönöket - a vállalt kockázatnak megfelelően - személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsősorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.⁶⁷ 

18. § (1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:Lakáselotakarékosság|3Szerzodés (lakáselotakarékossági)|3Lakáselotakarékosság állami támogatása|3

a) a lakáselőtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei,

b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke,

c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,

d) a lakáskölcsön kamatozása és kezelési költsége,⁶⁹ 

e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása,

f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei,

g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,

h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,

i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei,

j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.

(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakáselőtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához a Felügyelet engedélye szükséges.⁷⁰ 

19. § (1) A lakástakarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében a Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.⁷¹ 

(2) Az ellenőr a helyszínen ellenőrzi az általános szerződési feltételek, különösen a hiteligény elbírálására és a szerződéses összeg kiutalására, valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó előírások betartását. A lakástakarékpénztár köteles az ellenőr számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, valamint az ellenőrzés során szükséges üzleti könyvekhez, jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.

(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén a Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.⁷² 

20. § A lakástakarékpénztár szerződési állományát a Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.⁷³ 

21. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg.⁸¹ 

(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó jogosult, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező⁸³ 

a) magyar állampolgár, vagy

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személy, vagy

c) bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személy.

(3) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakáselőtakarékoskodóval kötött szerződésben szereplő lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.

(4) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.⁸⁷ 

(5) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződések esetében a (4) bekezdést nem kell alkalmazni.

(6) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.

22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakáselőtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.⁸⁸ 

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban⁸⁹ 

a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,

b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,

c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,

d) kétszáztizenhatezer forint 61-120 lakásos épület esetén,

e) kétszázötvenkétezer forint 121-180 lakásos épület esetén,

f) kétszáznyolcvannyolcezer forint 181-240 lakásos épület esetén,

g) háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén.

(3) Ha a lakás-előtakarékoskodó a 7. § (1) bekezdésének megfelelően vállalt kötelezettségétől eltérően nem a szerződésben meghatározott rendszerességgel és részletekben helyezi el a betétjét, akkor az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem haladhatja meg az (1) és (2) bekezdés szerinti állami támogatás 25-25%-át.⁹⁰ 

23. § (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó lakáselőtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő egy hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakáselőtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.⁹¹ 

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakástakarékpénztár által a 7. § (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.

24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra (e § alkalmazásában a továbbiakban: lakáscél) használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.⁹³ 

(2) Ha a természetes személy lakáselőtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakáselőtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés(ek) módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakáselőtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás a 9. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakástakarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.⁹⁴ 

(3) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó a szerződése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.⁹⁵ 

(4) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.⁹⁶ 

(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.¹⁰⁴ 

(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.¹¹⁰ 

(7) A lakás-takarékpénztár a betétre jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt betéti kamat összegével készfizető kezesként felel:^111 112 

a) a lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben előírt ellenőrzésének elmulasztása esetén, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy a kedvezményezett nem lakáscélra használta fel az összegyűjtött betétjét,

b) a 21. § (4) bekezdésében előírt feltétel ellenőrzésének elmulasztása esetén,¹⁰⁶ 

c) az állami támogatás összegének téves meghatározása esetén.

(8) A 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.^113 114 

(9) A lakáselőtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett a betét nem lakáscélú felhasználása esetén is jogosult az állami támogatás és annak jóváírt kamatai igénybevételére, amennyiben a megtakarítási ideje elérte a négy évet, és lakáskölcsön kérelmét a lakástakarékpénztár azért utasította el, mert¹¹⁵ 

a) a lakáselőtakarékoskodó, házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje meghalt, vagy

b) a lakáselőtakarékoskodó, házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje munkaképességét 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotban javulás egy évig nem várható, vagy¹⁰⁸ 

c) a lakáselőtakarékoskodó a szerződés megkötését követően munkanélkülivé válik, és a munkanélkülisége megszakítás nélkül legalább egy éve fennáll.

25. § E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

26. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

b) a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.

27. § Az állami támogatás mértéke az 1997. december 31-ig megkötött szerződések esetén a lakáselőtakarékoskodó által az első megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg negyven százaléka, legfeljebb azonban harminchatezer forint.

27/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 86. §-ával és 87. §-ával megállapított 8. § (1) bekezdésében és 11. §-ban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell.¹¹⁶ 

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 89. §-ával megállapított 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2011. január 1-jét követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre kell alkalmazni.

28. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i, a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló 2000/12/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.¹⁰⁹