256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet
a lakásépítési támogatásról
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m 2 év;
2. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,
bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
be) a gépkocsitároló helyiség
építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
3. fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;
4. gyermek: aki az igénylő eltartottja és
a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
6. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a lakásépítési támogatás nyújtására szerződést köt;
8.
1 új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
a)
2 az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
9.
3 hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege, ide nem értve az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét;
10.
4 hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás.
2. A lakásépítési támogatás igénybevételének feltételei
2. § (1)
7 Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott
a) építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, vagy
b)
8 9 a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
(2) Lakásépítési támogatást igényelhet:
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
(3) Lakásépítési támogatást igényelhet
a) a
(2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző
aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,
vagy
b) a
(2) bekezdés szerinti személyekből álló fiatal házaspár - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén
a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4) A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is.
(5) A gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6) A lakásépítési támogatás kizárólag a támogatott személy és a
(3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.
(7)
10 Az
(1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
(8)
11 A lakásépítési támogatással érintett lakásban az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
3. § (1) A lakásépítési támogatás akkor igényelhető, ha
a)
12 az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak - a
b) pontban foglaltak, valamint lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás kivételével - lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;
b) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának
ba)
13 együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik;
c) az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető
ca) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg;
d)
14 az igénylő a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában
da) 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és
db) szerepel az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása;
e) az igénylő - lakás vásárlása esetén - a vásárolni kívánt lakás "B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylő
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely "B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú, valamint
fb)
15 teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően a lakás energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja;
g)
16 az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló,
az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban
együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére, a
(6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére kiállított számlákat,
hb)
17 a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt és
hc) a lakás energetikai teljesítőképességét igazoló energetikai tanúsítványt;
i) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei
17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,
ib)
18 hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és
ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója - a
12. § (1) vagy
(2) bekezdése szerinti időpontban - az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel;
id)
19 20 vállalja, hogy - lakás vásárlása esetén - a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó által megjelölt -
a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott - fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,
ie)
21 vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vagy lakóépület vonatkozásában a
14. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és
if)
22 vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;
j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követően legalább a
14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.
(2) Amennyiben a támogatott személy
(1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3) Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az
(1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(3a)
23 Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén az
(1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
(4)
24 E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás. Erről a tényről, valamint az
(1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5)
25 A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6)
26 A használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történő átruházása esetén
a)
27 ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új tulajdonos igénybe veheti és
b)
28 az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a
Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.
3. A lakásépítési támogatás mértéke
4. § (1) A lakásépítési támogatás összege - a
2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő és a
2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek -
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
aa) legalább 60 m2 , de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft,
ac) 90 m2 -t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ba) legalább 70 m2 , de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85 m2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft,
bc) 100 m2 -t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ca) legalább 80 m2 , de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95 m 2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000 Ft,
cc) 110 m 2 -t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2) Az
(1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás összegét
a) "A" (energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
b) "A+" (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy
c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3)
29 A
lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti később született gyermek után igényelhető összege - az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül - gyermekenként 400 000 Ft.
(4) Az
(1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2 -t.
(5)
30 31 Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya nem éri el a
3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás energiatanúsítványában szereplő energetikai minősítési osztály nem éri el a "B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a
Ptk. szerint számított kamatokkal együtt - a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított 30 napon belül - köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6)
32 Új lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya kedvezőbb a
3. § (1) bekezdés f ) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztálynál, a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, melyről a támogatott személyt és a Kincstárt írásban értesíti. A Kincstár határozatban intézkedik a
3. § (1) bekezdés f ) pont fa) alpontja meghatározott energetikai számítás szerinti, tervezett energetikai minősítési osztálynak megfelelő támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá az e bekezdés szerinti támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.
(7)
33 A
(6) bekezdésben meghatározott esetben az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály és a
3. § (1) bekezdés f ) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatás különbözete, lakás vásárlása esetén a vételár, építés esetén az építési költségek megfizetéséhez igényelt, a kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. Ha a támogatott személy az e bekezdés szerinti hitelintézeti kölcsönnel nem rendelkezik, a hitelintézet az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály és a
3. § (1) bekezdés f ) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatás különbözetét a támogatott személy fizetési számlájára teljesíti.
4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok
5. § 34 (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet részére igazolni. A lakásépítési támogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni.
(2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett lakásépítési támogatást a
16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles - a menekült, oltalmazott vagy
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó igénylő kivételével - a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagnak származási országában lakástulajdona nincs.
5. Megelőlegezett lakásépítési támogatás szabályai
6. § (1)
35 A fiatal házaspár
2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő -
(1a) bekezdés figyelembevételével - egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(1a)
36 Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére az
(1) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a Kincstárt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.
(2)
37 38 A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a fiatal házaspár annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványra vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a
Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár - a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa.
(4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a
(3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.
(5) Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor - a kiállítást követő 60 napon belül - a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(6) A Kincstár az
(1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
(7) Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkező fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelőlegezett lakásépítési támogatást nem veheti igénybe.
7. § (1)
40 Ha a fiatal házaspár
a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy
b) meglévő gyermekeinek száma a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában kettőnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét vagy
c) a
(4) bekezdés szerinti kérelmét az
(5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be, a vállalt gyermekek után igénybevett lakásépítési támogatás összegét
az igénybevétel napjától számított, a
Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten - az
a) pont esetén a gyermekvállalási, a
b) pont esetén az
(5) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül - vissza kell fizetni.
41 (2)
42 43 Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a
bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. A fiatal házaspár köteles továbbá az igénybevett támogatás összegét csökkentve a
bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, valamint a
bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő napjától a bejelentés napjáig számított, a
Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni.
(3)
44 A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhességből - a
(4) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével - született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a terhességet és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a
(2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik.
(4)
45 Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
a) a házastársak egyike elhunyt,
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,
c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy
d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló
5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság,
az állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott - az
a)-
d) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó - kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.
(4a)
46 A
(4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a fiatal házaspár a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után a
8. § (1) bekezdése szerinti később született gyermek után járó lakásépítési támogatást nem veszi igénybe.
(5) A
(4) bekezdés szerinti kérelmet a
(4) bekezdés a)-
c) pontjában foglalt események bekövetkezésétől számított 90. napig, de legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani.
(7)
48 Amennyiben a támogatott személy az
(1)-
(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a Kincstárhoz fordul.
6. Később született gyermek esetén alkalmazandó szabályok
8. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére lakásépítési támogatást igényelhet a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevő a később született gyermeke után is, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
(2) Az
(1) bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni - a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő
2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől eltekintve - a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos, e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(4) Az
(1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás kizárólag a vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított - a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott kölcsönből a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel.
7. A lakásépítési támogatás igénybevételének eljárási szabályai
9. § (1) A lakásépítési támogatás a
17. § (4) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézettől igényelhető.
(2)
49 50 A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a
8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt kell kérni a hitelintézettől.
(2a)
51 Ha az igénylő a
(2) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a lakásépítési támogatás igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt.
(3)
52 Amennyiben a lakáscél lakásépítési támogatással is megvalósítható, a hitelintézet átadja az igénylőnek a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4) A
2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylő kérelmére a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5) A hitelintézet a támogatott személytől a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
10. § (1) A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
(1a)
53 A lakásépítési támogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.
(2)
54 A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti lakásépítési támogatásra való jogosultságot bírál el, valamint a lakásépítési támogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3) A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerződést köt.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját - a hitelintézet számára bizonyíthatóan - kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.
(6) A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(7) Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
(8)
55 A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától számított, a
Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt.
(9)
56 A közigazgatási hatósági eljárásban első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10)
57 A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése körében folytathat le méltányossági eljárást. A lakásépítési támogatás a
(8) bekezdés, a
7. § (1) bekezdéseés a
14. § (3) bekezdése szerinti visszafizetésének részletekben történő teljesítése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
11. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,
c) a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
d) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,
e) azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal,
g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,
l)
58 a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős
bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával, a gyámságot a gyámhatóság kirendelő határozatával,
m)
59 a lakás vagy több lakásos lakóépület esetén a lakóépület energetikai teljesítőképességét energetikai tanúsítvánnyal.
n)
60 a
3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában foglaltakat a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervének - a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított - igazolásával, a
3. § (1) bekezdés d) pont db) alpont második fordulatában foglaltakat nemleges együttes adóigazolással.
p)
62 a gyermek halva születését halotti anyakönyvi kivonattal,
r)
64 a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal.
(3)
66 Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a
Ptk. szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
12. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2) Amennyiben a számla kibocsátója az
(1) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(3) Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
(4)
67 A hitelintézet az eredeti számlát - a letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében.
(5) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(6)
68 A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.
(7)
69 Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a lakásépítési támogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított lakásépítési támogatás az igénybevétel napjától számított, a
Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.
(8)
70 Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy a lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni.
(9)
71 A
(8) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül
a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.
8. Pénzügyi lebonyolítás
13. § (1) A lakásépítési támogatás összegét
a) új lakás építése esetében, a
(2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve
aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac)
72 a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően folyósítva, vagy
b) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
(2)
73 Amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
(5) Ha
a) a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben - amennyiben az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja - legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el,
b) az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll, vagy
c)
74 a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg,
a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés alapján a lakásépítési támogatást a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a
Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
75 (6)
76 Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.
14. § (1) A támogatás igénybevételével
a)
77 épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét, vagy
b) vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését
követő 10 évig terjedő időszakra - a
8. § (1) bekezdése szerinti esetben a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva - az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
78 (2)
79 80 Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást az
(1) bekezdés szerinti időszakon belül lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -, vagy elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a
2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérően hasznosítják, vagy a támogatott személy a
3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor - a
(3b) bekezdés kivételével - a támogatott személy köteles a támogatás folyósított összegét a
16. § (3) és
(6) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3)
81 Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy őket - a
(3b) bekezdés kivételével - az igénybevett lakásépítési támogatás visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.
(3a)
82 A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó
bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.
(3b)
83 Házasság felbontása esetén, ha - a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján - az egyik fél a másik féltől megszerzi a támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakás tulajdonjogát és a gyermek(ek) elhelyezésre a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor, a tulajdoni részét elidegenítő felet a
(3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(3c)
84 A volt házasfelek a
(3b) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosításáról a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét értesíti, amely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.
(4)
85 Ha a a támogatott személy - a
(3b) bekezdés kivételével - lakásának egy részét idegeníti el, a lakásépítési támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(5)
86 A
(4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt.
15. § (1)
87 88 Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a lakásépítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a támogatott személy - a
16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott - kérelme alapján a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve - a
(12) bekezdésben foglaltak kivételével - felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a "10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára" befizette.
(2) Az
(1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.
(3) A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.
(4) A támogatott személy akkor is köteles az
(1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a
14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár.
(5) A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti.
(6)
89 90 A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a Kincstár határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7)
91 Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(8) Ha a támogatott személy az
(1) vagy
(3) bekezdés szerinti határidő lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab)
92 építés esetében a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával
és
b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt - csökkentve a
16. § (7) bekezdésében foglaltakkal - számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította,
(9)
93 A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi
b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az
(1) bekezdésszerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.
(11)
95 A
(8) bekezdés esetében a lakásépítési támogatást biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(12)
96 Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a
14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a
16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül
a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és
b)
97 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés,csereszerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,
- a
15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően - a Kincstárnaka támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(13)
98 Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a
14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően
a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és
b)
99 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,
- a
15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően - a Kincstárnaka támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.
(14)
100 A
(13) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy
a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát - a
16. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - meghaladja, vagy
b) a támogatott személy a támogatás összegének - az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a
16. § (7) bekezdése szerint csökkentett - arányos részét visszafizesse.
16. § (1)
101 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a lakásépítési támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a
14. § (2) bekezdése szerinti elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást arról, hogy a támogatott személy eladó
a) lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy
b) visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
(2)
102 103 Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó - a
(7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett - bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a lakásépítési támogatásnak a bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetnie. A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási hányadra jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.
(2a)
104 A
(2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének - az eladási és a vételár különbözetének a
(7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett - arányos részét visszafizesse.
(3) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a saját maga és a
2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a
14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.
105 (4)
106 107 A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve - a
15. § (12)-
(13) bekezdésében foglaltak kivételével - a
(3) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a
15. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a támogatott személyt a lakásépítési támogatás visszafizetésére.
(5)
108 109 110 Ha a támogatott személy a
(3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a
Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a)
112 a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett lakásépítési támogatás összegének kétszeresét.
17. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.
(2)
113 A lakásépítési támogatást és a költségtérítést az állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt lakásépítési támogatással azonos összegű előleget igényelhet.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás, valamint a
(3) bekezdés szerinti előleg folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről, valamint a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. A lakásépítési támogatás és előleg elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult.
(5)
114 A hitelintézet
(1) bekezdés szerinti elszámolását a Kincstár ellenőrzi.
(6) Ha a Kincstár az
(5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a
(4) bekezdés szerinti szerződés felmondását kezdeményezheti.
(7) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított lakásépítési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet a lakásépítési támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel.
(8)
115 A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal a lakásépítési támogatás új igénybevevőinek és azok lakásépítési támogatás alapjául szolgáló gyermekeinek alábbi adatait:
a) név,
b) születési név,
c) anyja neve,
d) születési hely és idő,
e) állampolgárság vagy hontalan státusz,
f) lakcím,
g) postacím,
h) személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és
i) adóazonosító jel.
(9) A hitelintézet a folyósított lakásépítési támogatás összegéről a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződéseinek számára, összegére és a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását felfüggeszti.
17/A. § 116 Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a lakásépítési támogatást nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt.
18. § A lakásépítési támogatást és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az "Egyéb
lakástámogatások" előirányzatból kell finanszírozni.
9. Vegyes és záró rendelkezések
19. § (1)
117 Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot a Kincstár képviseli.
20. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
20/A. § 118 Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
71/2012. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Módr.)
2. és
3. §-ával megállapított
3. § (1) bekezdés d) pontját és
11. § (1) bekezdés n) pontját - a Kincstár által jogerősen elbírált esetek kivételével - a
Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet elfogadja
a) az e rendelet hatálybalépését megelőzően a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve vagy az állami adóhatóság által kiállított igazolást, vagy
b) - amennyiben az
a) pont szerinti igazolás kiállítására nem került sor - a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve által kiállított igazolást a
Módr. hatálybalépését követő 30 napon belül az igénylő által teljesített hiánypótlás keretében.
22. § 120 Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 14. § 1. pontjával megállapított
1. § (1) bekezdés 8. pont a) alpontját,
14. § 2. pontjával megállapított
2. § (1) bekezdés b) pontját,
14. § 3. pontjával megállapított
3. § (1) bekezdés f ) pont fb) alpontját,
14. § 4. pontjával megállapított
3. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontját,
14. § 6. pontjával megállapított
3. § (4) bekezdését,
14. § 7. pontjával megállapított
3. § (5) bekezdését,
14. § 8. pontjával megállapított
3. § (6) bekezdését,
14. § 9. pontjával megállapított
4. §(5) bekezdését,
14. § 10. pontjával megállapított
6. § (2) bekezdését,
14. § 11. pontjával megállapított
9. § (2) bekezdését,
14. § 14. pontjával megállapított
12. § (6) bekezdését,
14. § 15. pontjával megállapított
13. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,
14. § 16. pontjával megállapított
13. § (2) bekezdését,
14. § 17. pontjával megállapított
13. § (5) bekezdés c) pontját,
14. § 18. pontjával megállapított
14. § (1) bekezdés a) pontját,
14. § 21. pontjával megállapított
15. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontját,
14. § 22. pontjával megállapított
15. § (12) bekezdés b) pontjában és
14. § 23. pontjával megállapított
15. § (13) bekezdés b) pontját a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.
a)
60. § (1) bekezdésével megállapított
7. § (2) és
(3) bekezdését a
Módr3. hatálybalépését követően felbontott vagy érvénytelenített házasságok esetében kell alkalmazni,
FIGYELEM: A fenti jogszabály 2015. július 1-i hatállyal jelentősen módosul!!!