AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
I. Általános szabályok
1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?
Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya1
Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni.
Az ajándékozási illeték tárgya:
ingatlan ajándékozása,
ingó ajándékozása,
vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának
ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő
lemondás (ideértve a követelés elengedését is).
Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról
okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de
az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga
javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.
Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll
vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
Az ajándékozási illetékkötelezettség területi hatálya2
A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni
betétje tekintetében a törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés
másként rendelkezik.
Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló
szerzése esetében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a
vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.
Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése
tekintetében az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell
alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik3
nyilvántartásba,
kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján, vagy más hasonló módon
történő vagyonszerzés esetén az Itv. rendelkezési akkor alkalmazhatóak, ha a vagyonszerző a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, illetve
belföldön bejegyzett szervezet.
1
Itv. 2. § (1)-(4) bekezdése, 4-5. §
2 Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi
CLXXVIII. törvény 178.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétől. 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra
bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben kell alkalmazni.
3 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 1. pontja.
Hatályos 2014. január 1-től.Az ajándékozást a 2.1 pont 1., 2., 4., 8., 15., 16., 20., és 21.
4
, alpontjai alá eső ügyletek
kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon
belül be kell jelenteni.
Az ajándékozási illetékkötelezettség:
ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén
– a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
– ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az
illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,
– ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a
vagyonszerzéskor keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásvételtől) függő
vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás – több hatósági
jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás – napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a
szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges.
A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő
szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor
keletkezik.
2. Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási
illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel.
Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:
Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell
illetéket fizetni.
Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
(A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag
az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik – a könnyebb
áttekinthetőség érdekében – a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében
helyeztük el.)
2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai
Mentes az ajándékozási illeték alól:
1. Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni
kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonság azon természetes
személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági
rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok:
gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek
vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor
jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos
4 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 134. § 1. pontja.
Hatályos 2014. január 1-től.házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az
egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött
rokoni kapcsolatra is.
2. Az ajándékozó házastársa által - házasság fennállása alatt - megszerzett ajándék,
5
A házastársak illetékmentessége kizárólag a házastársi kapcsolatban élő személyeket illeti
meg, nem részesülnek a mentességben az élettársak.
3. A házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
6
4. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a
megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói
értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói
üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas
vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is.
5. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott
ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján
történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték
megszerzése.
7
6. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés
alapján történő vagyonszerzés.8
7. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint
ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az
ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül
lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A
megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidő elteltét
követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére
jogerős használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, az
állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli. Amennyiben a használatbavételi engedély
még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a
használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön
értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi
engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában
megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az
építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő
leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – ide nem
értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami
adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló
jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló
5 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 121. § (1) bekezdése.
Hatályos 2014. január 1-től.
6 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 121. § (2) bekezdése.
Hatályos 2014. január 1-től.
7 Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontját 2012. június 20-ai hatállyal módosította az adózást érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 2. §-a
8 Megállapította az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. április 21-től.hatósági bizonyítvánnyal9
igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több
telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket
utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített
lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi
telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző
a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a
maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a
használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének
időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell
figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző
gazdálkodó szervezet átalakul vagy a magánszemély vagyonszerző elhalálozik, a lakóház
felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház
felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a
használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.
Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét
abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog
szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.10
8. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely
mentes a személyi jövedelemadó alól.
9. A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.
10. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet
kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése.
11. Az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a
természetvédelmi kezelő által történő megszerzése.
12. A termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek,
családi gazdálkodónak minősülő földműves11 gazdaságátadási támogatása
feltételeként. A mentességre való jogosultságot a megajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig az állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtandó12 ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az
ajándékozási szerződés másolatával az ingatlanügyi hatóság továbbítja az állami
adóhatóságnak.
9 Az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány az Itv. 33. §41.
pontja alapján illetékmentes.
10 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 122. §. Hatályos 2014.
január 1-től.
Az Itv. 99/I. § (1) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében, e rendelkezést azokban a
vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem
rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.
11 Módosította: a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) bekezdés c) pontja.
Hatályos: 2013. december 15-től.
12 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 3. pontja.
Hatályos 2014. január 1-től.13. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.
14. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.
15. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi
szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt
kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelésének
elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak,
pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel
szemben végérvényesen megszűnik.
16. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati,
szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve,
hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának
egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
összegének kétszeresét.
17. Az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát
nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő,
gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek
közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján
történő megszerzése. A mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek –
nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye
alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő)
adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri
el a 10 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a
társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem
éri el a 10 százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó
jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő
adó.13
18. Magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett
követelés, amennyiben a követelés elengedése – a pénzügyi intézmény által az adósnak
kiadott igazolás szerint - az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján
történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg. 14
19. Az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő
földműves15 gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli
hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a
mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény
(magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép,
állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
13 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 123. §. Hatályos 2014.
január 1-től.
14 Megállapította az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő
módosításárólszóló 2013. évi CIII. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. június 30-tól.
15 15 Módosította: a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) bekezdés c) pontja.
Hatályos: 2013. december 15-től.20. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés.
21. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú
kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon
végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
22. Az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.16
23. A csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés
elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá
vont gazdálkodó szervezet tagja.17
2.2. További ajándékozási illetékkedvezmények
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az
egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának
megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II.
törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló
orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló
orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia legkésőbb a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
18
2.3. A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke19
Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy
részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott
a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a
haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után
fizeti az ajándékozási illetéket.
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előző bekezdésben meghatározott módon kell
számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ingyenes alapítása mentes az
illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű
alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a
haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a
haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt
a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője,
használója szerzi meg.
16 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 121. § (2) bekezdése.
Hatályos 2014. január 1-től.
17 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 121. § (2) bekezdése.
Hatályos 2014. január 1-től.
18 Itv. 17/A. §
19 Itv. 15. §2.4 Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének
ajándékozási illetékkedvezménye
Az egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozási illetékkedvezménye20
A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő – az ajándékozó kisvállalkozásának
megszüntetésére való tekintettel – a kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának
egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a
magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből
az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének
feltétele, hogy a vagyonszerző ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított 30
napon belül
a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági
társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási
tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem
idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének
arányát nem csökkenti.
Ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység
megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott a fenti feltételek vállalásáról a
vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző
magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték
alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az első bekezdés szerinti feltételeket nem
teljesíti, továbbá a 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági
tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában
megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi
tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa
igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének
kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye21
A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét ajándékozása esetén az előző pontban meghatározott illetékalapkedvezményre
jogosult, ha
a) a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett
vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő
vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és
b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező megajándékozott a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több megajándékozott esetén
együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napját követő három évig nem szünteti, illetőleg nem szüntetik meg
vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.
20 Itv. 17/B. §, módosította a 2009. évi CXVI. törvény 41. §-a, hatályos 2010. január 1-jétől.
21 Itv. 17/C. §, beillesztette a 2009. évi CXVI. törvény 42. §-a. Hatályos 2010. január 1-jétől.Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a fenti 3 éves időtartam letelte előtt a
kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton
túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés
mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalapkedvezmény
alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag
megfizetni.
3. Az ajándékozási illeték alapja 22
Ajándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke.
Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi
értéke:
A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a
az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy
megajándékozottra eső részét;
A vagyoni értékű jogból álló terheket az egyéb rendelkezésekről szóló rész 1.
pontban meghatározottak szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját
a 2.3 pont utolsó bekezdése szerint kell megállapítani.
Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.
Ha az ajándékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az ajándék tiszta
értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve
az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell
fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági
rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).23
Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának ajándékozása esetén az illeték alapja a
praxisjognak – terhekkel nem csökkentett – értéke.
Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül
több szerződéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában
álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az
ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló
forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett
beruházások értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított
illeték összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett
tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak)
megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének időpontjában került volna sor.
4. Az ajándékozási illeték mértéke24
22 Itv. 13-14. §
23 Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi
CLXXVIII. törvény 180.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétől.
24 Itv. 12. § Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.
évi CLXXVIII. törvény 179.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétől. 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra
bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben kell alkalmazni. Az
Itv. 99/F. § (4) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében, amennyiben a 2013. január 1.-jétől
hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az
illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az
állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget a vagyonszerző számára kedvezőbb, az
illetékkötelezettségkor hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával kell megállapítania.Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta
értéke után 18%.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése
esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az
illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a
gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – kétszerese. A
gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog
megszerzése esetén az Itv. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának
megfelelő illetéket kell fizetni. (A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó
illetékszabályokról szóló 36. számú tájékoztató füzet tartalmazza a visszterhes vagyonátruházási
illeték megállapításának módját.)
Abban az esetben, ha az általános mértékű ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között
termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az
általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt
kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes
vagyon értékében a termőföld értéke képez.
5. Az ajándékozás bejelentése
5.1. Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése
Az ajándékozást a 2.1 pont 1.,2., 4., 8., 15., 16., 20, és 21. alpontjai alá eső ügyletek
kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon
belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget– a fenti kivételekkel – nem érinti az a
körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. Az egyenesági
rokonok, valamint a házastársak ajándékozással történő illetékmentes vagyonszerzését
nem kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. 25
Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a
megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni
illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját
szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell
teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott
30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan
teljesíti, az Itv. 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető, attól
függetlenül, hogy van-e illetékfizetési kötelezettsége Az ajándékozási illetéket, az a megyei
(fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az ajándékozott ingatlan
található.
Az adózás rendjéről szóló törvény26 lehetővé teszi, hogy az ajándékozási
illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő
bejelentésekor a vagyont szerző személy nyilatkozzon az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon az őt megillető illetékkedvezményre vonatkozó adatokról. Az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány a ’B400-as adatlap, ami ingatlan
vagyonszerzés esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a
visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása,
25 Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi
CLXXVIII. törvény 208.§ 3. pontja. Hatályos 2013. január 1-jétől.
26 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 21. §-a.átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző adatainak bejelentésére
szolgál.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő
jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.
Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt
megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság – az adózók bejelentési kötelezettségének
megkönnyítése érdekében – a ’AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek
használata azonban nem kötelező.
Amennyiben az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt
megszerzésére vonatkozóan önállóan készít a megfelelő adattartalommal nyilatkozatot vagy
egyéb formában tesz bejelentést, az állami adóhatóság a bejelentési kötelezettség teljesítését
ilyen módon is elfogadja. Amennyiben a vagyonszerzésről okirat is készült, úgy másolatban
azt is mellékelni kell az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz.
Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli
bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az
ügyfélnek igazolást köteles adni.
A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek
illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye,
tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység
gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az
adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja
ki.
5.2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása27
Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles
bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami
adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.
Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett,
illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a
forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt
az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.
Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján,
valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső
szakértő bevonásával – állapítja meg.
Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt
értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.
A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél – ha e törvény másként nem rendelkezik – az
50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb
maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.
A vagyonszerzési illetéket, valamint a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján kell
megfizetni.
6. Az illeték megfizetése
6.1. Fizetési meghagyás28
27 Itv. 68-71.§
28 Itv. 78. §A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési
meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.
Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen
nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a
határozat módosításának van helye.
A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését
követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól
terheli az illetékfizetési kötelezettség.
6.2. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése29
A gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű
jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a
járási hivatalnál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre
lehetőség van – a járási hivatalban bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság
illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel a járási hivatal házipénztárába megfizetni.
Az ilyen jog megszerzését tanúsító okiratot – kivéve, ha azt a közjegyző jelenti be – annak
keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási
hivatalnál kell bemutatni.
E pont első bekezdésében meghatározott járási hivatali közreműködéstől függetlenül a
gépjármű és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú
illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja,
az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés
késedelmes bejelentése esetén fizetendő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal
szabja ki.
6.3. Késedelmi pótlék30
A fizetési meghagyásban (határozatban) megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után
az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után
késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Nem kell azonban késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a
késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan
külső ok idézte elő.
Ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon a 4 éven belüli építkezés feltétele nem
teljesül, vagy a vagyonszerző –, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles
jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének
megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a
határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt
összegben kell megfizetni.
Nem kell továbbá késedelmi pótlékot fizetni, ha az illeték törlésére a 6.5 pont a), b) vagy f)
pontjai alapján kerül sor.31
6.4. Mulasztási bírság, adóbírság32
29 Itv 76. §
30 Itv. 87. §; Art. 165-167. §
31 Art. 165. § (1) bekezdése. Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény. Hatályos 2012. január 1-jétől.
32 Itv. 77/A. §; Art. 172. §Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása, illetve hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén illetékfizetési
kötelezettségétől függetlenül33
, az Art-ben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell
fizetni. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer, míg más adózó esetén
500 ezer forintig terjedhet.
6.5. Az illeték törlése és visszatérítése34
Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték
törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának illetve
annak hivatalból történő törlésének, visszafizetésének határideje tekintetében.
Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a
vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is – de legfeljebb a bírósági
határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.
Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.35 A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték
visszatérítésének – jogorvoslati eljáráson, valamint az illetékmentesség bizonyos esetein
kívül, a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – csak a következő esetekben van helye:
a) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet
érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték
nem jár;
b) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a
szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a
szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a
jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;
c) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, de e jogosultság a megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb
idő elteltével megszűnik (itt a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket
meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni);
d) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a számított
érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg
(a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni,
illetve visszatéríteni);
e) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a
szabályszerű illetéknél többet fizetett;
f) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a
fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;
g) ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.
II. Egyéb rendelkezések
1. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása36
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett –
forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek
szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát,
33 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 16. pontja.
Hatályos: 2014. január 1-től.
34 Itv. 79-80. §
35 Art. 37-38. §
36 Itv. 72. § (1)-(6) bekezdéseilletve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi
értéknek az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét.
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a következő
bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell
megállapítani:
a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;
b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy
özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy
közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
c) ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ,
mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az
értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb
elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az
így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell
megosztani, amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek
együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb
házastárs életkora az irányadó.
Az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének annyiszor
háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés.
A fent írtaktól eltérően az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó
ajándékozási szerződésben megjelölt érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az
előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés
útján állapítja meg az értéket.
2. A személyes illetékmentesség szabályai
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
1. a Magyar Állam,
2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a
Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
4. az egyesület, a köztestület,
5. az egyházi jogi személy,
37
6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
7. a vízgazdálkodási társulat,
8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv,
9. a Magyar Nemzeti Bank,
10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Duna Televízió
Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Médiaszolgáltatást-támogató és
Vagyonkezelő Alap
37 Módosította a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény
negyedik módosításával összefüggő módosításáról 2013. évi CXXXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. augusztus
1-től.11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a
Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői,
valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok,
és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában
álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek,
kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó
fejlesztési tanács,
13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális
szövetkezet38
14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült
alapjai,
15. Nemzeti Eszközkezelő Zrt,
16. nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács.
A 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti
meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből
származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv
esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem
keletkezett.
Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén –
gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.39
Gépjármű, pótkocsi szerzése estén illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet
(alapítvány) annak illetékkiszabás végett történő bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A
nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – a vagyonszerzést megelőző
adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen
tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési
befizetésre nem volt kötelezett. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és
illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a
megelőző adóév utolsó napját követő 150. napot megelőzően kerül sor, a szervezetnek
(alapítványnak) kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem
keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést
megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt
adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. Ha a
feltételes személyes mentességre jogosult szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy
bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az
illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó
kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti.
Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik
illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
3. Az ajándékozási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló
fogalmak meghatározása40
38 Az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontját 2012. április 27-ei hatállyal módosította a szövetkezetekről szóló 2006. évi
X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb tövények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi
XXXVII. törvény.
39 Itv. 5. § (3), a 2011. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság
tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.
40 Itv. 102. § (1) bekezdésAz Itv. alkalmazásában
ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét,
valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az
üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát41
–, továbbá a
vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog,
továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok,
továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog
figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető, azzal, hogy
– vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség
keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;
– szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás – független felek közötti
ügylet estén irányadó – pénzben kifejezhető értéke,
– tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az
illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték.
Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek –
amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének
napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra
feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében
(ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség
keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy
esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő
saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre
jutó hányada,
– a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának
forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság
közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában
álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság
közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez
képest képvisel;
lakástulajdon: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény
is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített
tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten
lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell
tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a
lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlannyilvántartásban
lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az
illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
értékpapír: olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott
és továbbított adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;
41 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 18. pontja.
Hatályos: 2014. január 1-től.gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró
vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet
beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;
pótkocsi: a gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó,
félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön
jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti;
lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési
tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet
vagy olyan földrészlet, amelyen az Itv. lakástulajdon fogalmának meghatározása szerinti
szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll42
.;
termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban
szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban
vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként
nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány
Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve43 és a felsorolt
valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;
kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes
foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió
forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának
kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg
365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;
vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb
építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a
kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban
használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen
alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon
(tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog;
alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított,
az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság által nyilvántartásba vett
szervezet;
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
42 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 132. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2014. január 1-től.
43 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 19. pontja.
Hatályos: 2014. január 1-től.