AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK
I. Általános szabályok
1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni ?
Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya1
Öröklés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.)
meghatározott módon öröklési illetéket kell fizetni. Az öröklési illetékkötelezettség az
örökhagyó halála napján keletkezik.
Az öröklési illetékkötelezettség
A belföldön levő hagyatékra minden esetben kiterjed.
Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy
belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra,
valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben, ha a
hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem
kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az
örököst terheli.
A külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem
terjednek ki.
Az öröklési illeték tárgya:
az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is –,
a hagyomány,
a meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
a kötelesrész szerzése,
a halál esetére szóló ajándékozás.
Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott
vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott
hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány)
illetékének alapjául szolgáló értékből le kell vonni.
A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget
(hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell
fizetni az öröklési illetéket. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek
megfizetni.
Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni
értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre)
tekintet nélkül marad fenn.
2. Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása2
1
Itv. 2. § (1)-(4) bekezdése, 4-5. §
2
Itv. 9. §Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről
történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az
ajándékozási illetéket megfizetni.
Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés
megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.
3. Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség3
Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki
eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket
kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy
fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha
az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt
megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
Ha az ingatlan és visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy
egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész
után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére
visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a
hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek,
mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles
megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy
végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az
örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig,
aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
4. Öröklési illetékmentesség, kedvezmény
Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az öröklési illeték
hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel.
Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:
Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell
illetéket fizetni.
Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
(A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag
az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik – a könnyebb
áttekinthetőség érdekében – a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében
helyeztük el.)
4.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai
Mentes az öröklési illeték alól:
3
Itv. 10. §1. Az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni
kapcsolatot is) valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.
4
Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a
másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a
dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. 5
A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag
értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai
elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg
jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az
örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
2. Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által
megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.
A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni.
Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el,
a 20 millió forintból a lakás (vagyoni értékű jog) tiszta értékének levonásával fennmaradó
összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az
illeték alól (gépjárművek öröklése esetén tehát ez a szabály nem alkalmazható).
3. Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó
része.
Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az
örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra
szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
4. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
5. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség
(hagyomány).6
6. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján
történő vagyonszerzés.7
7. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az
ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az
örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat
épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési
tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidő elteltét
követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére
jogerős használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, az
állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli. Amennyiben a használatbavételi engedély
még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a
használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön
4 Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény. A 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. A túlélő
házastárs illetékmentességét a 2012. évi CLXXVIII törvény 182.§-a állapította meg. A 2013. január 1-jén még
jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
5
Ptk. 4:96. § (1) bekezdés
6 Az Itv. 16. § (1) bekezdés a) pontját 2012. június 20-ai hatállyal módosította az adózást érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 1. §-a.
7 Megállapította az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. április 21-től.értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi
engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában
megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az
építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő
leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – ide nem
értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.8 Törli az állami
adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló
jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló
hatósági bizonyítvánnyal9
igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több
telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb
egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített
lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi
telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző
a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a
maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a
használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének
időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell
figyelembe venni.
Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet
átalakul, magánszemély vagyonszerző elhalálozik, úgy a lakóház felépítését az ingatlant
megszerző jogutód, örökös is teljesítheti.
10 Ebben az esetben a lakóház felépítését a
jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.
11
Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét
abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog
szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.12
8 Megállapította az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint
az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény. Azon vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a
lakóház felépítésére meghatározott határidő 2010. november 19-én még nem telt le.
9 Az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány az Itv. 33. §
41. pontja alapján illetékmentes.
10 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 2. pontja.
Hatályos 2014. január 1-től.
11
Itv. 16.§ (2d) bekezdése. Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 150. §-a. Azon ügyekben alkalmazandó,
amelyben 2012. január 1-jén az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
12 Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 122. §. Hatályos 2014.
január 1-től.
Az Itv. 99/I. § (1) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében, e rendelkezést azokban a
vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem
rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.Példa:
Örökös megszerzi egy olyan telek tulajdonjogát, amely után egyébként 800 000 forint
öröklési illetékfizetési kötelezettség terhelné, de vállalja, hogy az örökölt ingatlanon a
hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, amiről nyilatkozik az
adóhatóságnak. Azonban a telket később 30%-70% arányban megosztja, és csak a
nagyobbik telken építkezik, amire a használatbavételi engedélyt 4 éven belül megszerzi.
Ilyenkor az adóhatóság a nagyobbik telek vonatkozásában törli az illetéket (70%=560 000
forint), feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A
megosztással érintett másik telek után azonban késedelmi pótlékkal növelt összegben kell
megfizetni a teljes összegből a másik telekre vonatkozó illetéket (30%=240 000 forint +
késedelmi pótlék). Késedelmi pótlékot az Art. alapján az esedékesség napjától (azaz az Itv.
alapján az illeték felfüggesztéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptól) az
illeték megfizetéséig kell fizetni, amelynek mértéke a minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
4.2. További öröklési illetékkedvezmények
1. Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat,
gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak
vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül
a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül
az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
2. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig
késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor
10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel
korábban teljesítik azt.
Példa:
A kiskorú örököst öröklési illeték megfizetésére kötelezik. A polgári jog általános jogszabályi
rendelkezésének megfelelően várhatóan 18 éves korában válik nagykorúvá, amitől számítva
még két évig, azaz 20 éves koráig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg az őt terhelő
öröklési illetéket az Itv. szóban forgó szabálya alapján. Ugyanakkor az említett rendelkezés
értelmében lehetősége van arra, hogy 20. életévének betöltése (azaz a késedelmi pótlékmentes
fizetési határidő lejárta) előtt bizonyos mértékű kedvezménnyel fizesse meg az öröklési
illetéket. Ez a kedvezmény pedig annyiszor 10 %, ahány megkezdett naptári évvel korábban
teljesíti fizetési kötelezettségét, azonban a kedvezmény mértéke még így is maximum 70 %
lehet.
A) példa: 14 éves örököst terheli az illetékfizetési kötelezettség, de az Itv. szóban forgó
rendelkezése alapján 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 6 évig késedelmi-pótlékmentesen
fizetheti meg az őt egyébként terhelő 50 000 forint összegű illetéket. Végül 2 év múlva, 16 éves
korában megfizetésre kerül az illeték, amikor még 4 év van hátra a késedelmi pótlék-mentes
fizetési határidő lejártáig. Így az eredetileg 50 000 forint összegű illeték helyett – a 4 év x 10
%=40 %-os kedvezmény, azaz 20 000 forint figyelembevételével – 30 000 forint összegű
illetéket kell fizetnie 16 éves korában.
B) példa: 11 éves az örökös, aki 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 9 évig fizetheti meg
késedelmi-pótlékmentesen az őt egyébként terhelő 200 000 forint összegű illetéket.
Amennyiben az a döntés születik, hogy még ugyanebben az évben (11 éves korában) megfizeti
az illetéket – tekintettel az Itv.-ben biztosított kedvezményre – akkor függetlenül attól, hogy
még 9 éve lenne ahhoz, hogy késedelmi-pótlékmentes fizessen illetéket, (azaz akár 9év x 10 %=90 % kedvezménnyel, a példánál maradva akár 180 000 forint kedvezmény is járhatna),
azonban az Itv. alapján mégis csak maximum 70 %-os, jelen esetben 200 000 forint alapján
140 000 forint kedvezményt érvényesíthet, ezért 60 000 forintot mindenképpen fizetnie kell.
3. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó
öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi
gazdálkodóként bejegyzett magánszemély13, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi
kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig kell nyilatkoznia.
4. Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) az erre a célra
létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett14 magánszemély
örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni
hányad) után öröklési illeték nem terheli.
4.3. A haszonélvezet, a használat öröklésének illetéke15
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy
használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével
csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított
haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket. (A haszonélvezet, használat
számított értékének kiszámítási módjára lsd. az Egyéb rendelkezések rész 1. pont alatt)
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előző bekezdésben meghatározott módon kell
számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése mentes az illeték alól,
vagy nem tárgya az öröklési illetéknek.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átszállt vagy ilyen teher egyidejű
alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a
haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a
haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője,
használója szerzi meg.
4.4. Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési
illetékkedvezménye
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési illetékkedvezménye16
A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt
szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa
megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalapkedvezményre
jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző –
öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül
13 Módosította: a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) bekezdés a) pontja.
Hatályos: 2013. december 15-től.
14 Módosította: a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) bekezdés b) pontja.
Hatályos: 2013. december 15-től.
15 Itv. 15. §
16 Itv. 17/B. §, módosította a 2009. évi CXVI. törvény 41. §-a, hatályos 2010. január 1-jétől.a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági
társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási
tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem
idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének
arányát nem csökkenti.
Ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson
a fenti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles
jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó
végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak.
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói
vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió
forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az első bekezdés szerinti feltételeket nem
teljesíti, továbbá a 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági
tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában
megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi
tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa
igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének
kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye17
A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén az előző pontban meghatározott
illetékalap-kedvezményre jogosult, ha
a) a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett
vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő
vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és
b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös esetén együttesen
nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének
utolsó napját követő három évig nem szünteti, illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett
vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a fenti 3 éves időtartam letelte előtt a
kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton
túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés
mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalapkedvezmény
alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag
megfizetni.
5. Az öröklési illeték alapja18
17 Itv. 17/C. §, beillesztette a 2009. évi CXVI. törvény 42. §-a. Hatályos 2010. január 1-jétől.
18 Itv. 13-14.§Öröklés esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az
örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiakban foglaltak szerint csökkentett
forgalmi értéke:
a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a
hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét;
a hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és
végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az
Egyéb rendelkezésekben meghatározottak szerint kell számításba venni. Ilyen esetben
az illeték alapját a 4.3 pont utolsó bekezdése szerint kell megállapítani.
Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség
alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell
levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös
által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem
eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, az Itv. hatálya alá nem eső) vagyon arányában
kell számításba venni.
Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni.
Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is
elfogadhatók.
Ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték
tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell.
Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel
vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre
jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.
6. Az öröklési illeték mértéke19
Az öröklési illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott
örökség tiszta értéke után 18%.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén az
öröklési illeték mértéke 9 %.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték
mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű
kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – kétszerese. A gépjárművet,
pótkocsit terhelő haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az
Itv. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell
fizetni.
(A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályokról szóló 36. számú tájékoztató
füzet tartalmazza a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapításának módját.)
19 Itv. 12. § .Módosította a 2012. évi CLXXVIII törvény 179.§-a. A 2013. január 1-jét követően
illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben
kell alkalmazni. Az Itv. 99/F. § (4) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében, amennyiben a 2013.
január 1.-jétől hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az
illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az
állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget a vagyonszerző számára kedvezőbb, az
illetékkötelezettségkor hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával kell megállapítania.Abban az esetben, ha az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak között
termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az
általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt
kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes
vagyon értékében a termőföld értéke képez.
7. A vagyonszerzés bejelentése
7.1. A hagyaték bejelentése20
Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző
illetve a bíróság köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.
Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek
illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. A hagyaték bejelentése
céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a bíróság a hagyatéki vagy
tulajdonjogi perben hozott határozatát a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül az
illetékes állami adóhatóságnak küldi meg. A végzéshez, határozathoz csatolni kell a hagyatéki
leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv
hitelesített, teljes másolatát. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki
eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.
Vannak esetek, amikor az örökös köteles bejelenteni a hagyatékot az állami adóhatóságnak
illetékkiszabás végett. A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell
megtenni, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye
volt. Ennek hiányában a NAV elnöke jelöli ki azt a megyei(fővárosi) adóigazgatóságot amely
az öröklés után járó illetéket kiszabja.
Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az
örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye
szerint illetékes állami adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen
időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel
kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint
az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meghaladja.
Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott
örököst a leltározásra jogosult szerv figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az
eljárás során az iraton fel kell tüntetni.
Ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami adóhatóság
tudomásával ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel
kapcsolatban ellenőrzést végezni az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján.
Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a
hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.
8. Az illeték megfizetése
8.1. Ügyiratra feljegyzett döntés21
20Itv. 89-90. § és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010.
(XII. 9.) Korm. rendelet 46. §-a
21 A 2011. július 15-én hatályba lépett az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI.
törvény módosította az Itv. 78. § (1) bekezdését. A túlélő házastárs vonatkozásában módosította a 2012. évi
CLXXVIII törvény 208.§ 24. pontja.Az egyenesági rokonokat és túlélő házastársat érintő öröklési illetékmentes ügyekben
fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség
megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel.
Ebből következően az egyenesági rokonokat és túlélő házastársat érintő öröklési ügyekben az
adózók főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi
megállapításáról, de adott számukra a lehetőség, hogy az ügyiratra feljegyzett döntésről külön
illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak.
8.2. Fizetési meghagyás22
A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési
meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.
Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen
nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a
határozat módosításának van helye.
A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre
emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat
kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre
emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve
illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal
benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül végrehajtható
okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása
iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú
határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.23
8.3. Késedelmi pótlék24
A fizetési meghagyásban (határozatban), valamint a bíróság határozata alapján az állami
adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték
után az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után
késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon a 4 éven belüli építkezés feltétele nem
teljesül, vagy a vagyonszerző –, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles
jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének
megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a
határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt
összegben kell megfizetni.
A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi
pótlék-mentesen fizetheti meg.
Nem kell továbbá késedelmi pótlékot fizetni, ha az illeték törlésére a 8.5. pont b), c) g) pontjai
alapján kerül sor.25
22 Itv. 78. §
23 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 127/A. §-a.
24 Itv. 87. §; Art. 165-167. §8.4. Mulasztási bírság, adóbírság26
Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén az illetékfizetési
kötelezettségétől függetlenül27, az Art-ben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell
fizetni. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer, míg más adózó esetén
500 ezer forintig terjedhet.
8.5. Az illeték törlése és visszatérítése28
Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték
törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának illetve
annak hivatalból történő törlésének, visszafizetésének határideje tekintetében.
Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a
vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is – de legfeljebb a bírósági
határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.
Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.29 A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték
visszatérítésének – jogorvoslati eljáráson, valamint az illetékmentesség bizonyos esetein
kívül, a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:
a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség
vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti;
b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet
érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték
nem jár;
c) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezett
évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik;
d) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán
a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
e) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem
a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén.
II. Egyéb rendelkezések
1. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása30
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett –
forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek
szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát,
25 Art. 165. § (1) bekezdése. Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény. Hatályos 2012. január 1-jétől.
26 Itv. 77/A. §; Art. 172. §
27 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 16. pontja.
Hatályos: 2014. január 1-től..
28 Itv. 79-80. § Módosította a 2012. évi CLXXVIII törvény 199.§-a állapította meg. A 2013. január 1-jén
kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
29 Art. 37-38. §
30 Itv. 72. § (1)-(6) bekezdéseilletve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi
értéknek az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét.
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a következő
bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell
megállapítani:
a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;
b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy
özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy
közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
c) ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ,
mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az
értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb
elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az
így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell
megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke
ezek együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb
házastárs életkora az irányadó.
Az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének annyiszor
háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés.
A fent írtaktól eltérően az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó
ajándékozási szerződésben megjelölt érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az
előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés
útján állapítja meg az értéket.
2. A személyes illetékmentesség szabályai
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
1. a Magyar Állam,
2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a
Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
4. az egyesület, a köztestület,
5. az egyházi jogi személy31
,
6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
7. a vízgazdálkodási társulat,
8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv,
9. a Magyar Nemzeti Bank,
10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Duna Televízió
Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Médiaszolgáltatást-támogató és
Vagyonkezelő Alap
31 Módosította a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény
negyedik módosításával összefüggő módosításáról 2013. évi CXXXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. augusztus
1-től.11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a
Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői,
valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok,
és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában
álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek,
kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó
fejlesztési tanács,
13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális
szövetkezet, közhasznú szociális szövetkezet32
14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült
alapjai,
15. Nemzeti Eszközkezelő Zrt,
16. nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács.
A 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti
meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből
származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv
esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem
keletkezett.
Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén –
gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.33
Gépjármű, pótkocsi szerzése estén illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet
(alapítvány) annak illetékkiszabás végett történő bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A
nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – a vagyonszerzést megelőző
adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen
tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési
befizetésre nem volt kötelezett. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és
illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a
megelőző adóév utolsó napját követő 150. napot megelőzően kerül sor, a szervezetnek
(alapítványnak) kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem
keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést
megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt
adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. Ha a
feltételes személyes mentességre jogosult szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy
bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az
illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó
kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti.
Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik
illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
3. Az öröklési illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló fogalmak
meghatározása34
32 Az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontját 2012. április 27-ei hatállyal módosította a szövetkezetekről szóló 2006. évi
X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb tövények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi
XXXVII. törvény.
33 Itv. 5. § (3), a 2011. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság
tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.
34 Itv. 102. § (1) bekezdésAz Itv. alkalmazásában
ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét,
valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az
üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát35
–, továbbá a
vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog,
továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok,
továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog
figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető, azzal, hogy
– vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség
keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;
– szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás – független felek közötti
ügylet estén irányadó – pénzben kifejezhető értéke,
– tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az
illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték.
Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek –
amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének
napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra
feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében
(ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség
keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy
esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő
saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre
jutó hányada,
– a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának
forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság
közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában
álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban
foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet
összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;
lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény
is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített
tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten
lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell
tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a
lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlannyilvántartásban
lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az
illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
értékpapír: olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott
és továbbított adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;
35 Módosította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 133. § 18. pont.
Hatályos: 2014. január 1-től..gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró
vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet
beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;
pótkocsi: a gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó,
félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön
jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti;
lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési
tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet
vagy olyan földrészlet, amelyen az Itv. lakástulajdon fogalmának meghatározása szerinti
szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll36;
termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban
szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban
vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként
nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány
Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve37 és a felsorolt
valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;
kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes
foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió
forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának
kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg
365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;
vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb
építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a
kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban
használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen
alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon
(tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog;
alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított,
az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezet;
Nemzeti Adó- és Vámhivatal