A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
I. Általános szabályok
1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi
hatálya1
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) értelmében, ingatlannak,
valamint az alább meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá
öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes
vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a
gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog
átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő
vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség az
örökhagyó halála napján keletkezik.
2
Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a
megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
b) az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
c) ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
d) gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
e) közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű
jogának megszerzése;
f) az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;
g) az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény,
üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a
vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála, illetőleg –
özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be,
továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet,
használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével
bekövetkező megszűnése.
A visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a belföldi
ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként
rendelkezik.
Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése
esetében a rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű
jog megszerzése belföldön történt.
A belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni
értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének
megszerzése esetén az Itv. szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül.
1
Itv. 2. § (2)-(3) bekezdése, 4-5. §, 6. § (1) bekezdése, 18. § (1)-(3) bekezdése, 27. §. Az Itv. 2. § (2) bekezdését
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Módtv.) módosította.
Hatályos 2014. január 1-től.
2 Módosította a Módtv. 133. § 4. pontja. Hatályos 2014. január 1-től.2
A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni.
Amennyiben az adott vagyonszerzés a fenti szabályok szerint a visszterhes vagyonátruházási
illeték hatálya alá tartozik, akkor az még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési
kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:
▪ tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket
fizetni;
▪ személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az
illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
1. a Magyar Állam,
2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási
Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
4. az egyesület, a köztestület,
5. az egyházi jogi személy,
3
6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
7. a vízgazdálkodási társulat,
8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv,
9. a Magyar Nemzeti Bank,
10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió
Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap,
11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a
Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői,
valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok,
és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában
álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek,
kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó
fejlesztési tanács,
13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális
szövetkezet,
14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült
alapjai,
15. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
16. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács.4
Az 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben
illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből
3 Módosította a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény
negyedik módosításával összefüggő módosításáról 2013. évi CXXXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013.
augusztus 1-től.
4 Beiktatta az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi
CCXLV. törvény 2. §. Hatályos 2014. január 1-től.3
származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv
esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem
keletkezett.
Gépjármű, pótkocsi szerzésekor, illetve közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás
kezdeményezésekor a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell erről.
Ha a nyilatkozat megtételére az adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a
szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége
előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy
az adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt
adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.
Egyéb vagyonszerzés (például ingatlan vásárlása) esetén a feltétel teljesülését az állami
adóhatóság hivatalból ellenőrzi.
Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik
illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése5
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján (ideértve az ingatlanok, illetve gépjárművek/pótkocsik
pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező
szerződéseket is),
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő
megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,
d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől), harmadik személy
beleegyezésétől függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a
jóváhagyás – több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás –, illetve beleegyezés
napján keletkezik.
A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő
szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor
keletkezik.
3. Vagyoni értékű jog esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja
3.1. Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja6
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a
tulajdonszerző a haszonélvezet, használat I/3.2. pont szerint számított értékével csökkentett
forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó
pedig a haszonélvezet, használat I/3.2. pont szerint számított értéke után fizeti a szerzés
jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.
Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a
használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy
az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával
5
Itv. 3. § (3)-(7) bekezdése
6
Itv. 20. §4
történik. A tulajdonszerző ilyenkor az I/3.2. pont szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti
a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan
tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Az így számított illetékalap után a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékének
megfelelő mértékű illetéket kell fizetni.
3.2. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása7
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett –
forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek
szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát,
illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi
értéknek az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét.
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a következő
bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell
megállapítani:
a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;
b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy
özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy
közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
c) ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ,
mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az
értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó;
ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb
személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak
között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított
vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb
házastárs életkora az irányadó.
Az időleges üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e
jogok egy évi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről
szól a szerződés.
A fent írtaktól eltérően az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó
adásvételi szerződésben megjelölt érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek
szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján
állapítja meg az értéket.
4. A visszterhes vagyonátruházással kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló
fogalmak meghatározása8
Az Itv. alkalmazásában
7
Itv. 72. § (1)-(6) bekezdése. Az Itv. 72. § (5) bekezdését a Módtv. 133. § 12. pontja módosította 2014. január 1-
jei hatállyal.
8
Itv. 102. § (1) és (3) bekezdése5
ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét,
valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az
üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát9
–, továbbá a
vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá
ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok,
továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog
figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának
forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság
közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló
ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság közvetett
vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;
lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény
is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített
tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten
lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell
tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a
lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlannyilvántartásban
lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az
illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az
európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet,
a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági
társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek
vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői
iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég,
továbbá az egyéni vállalkozó; 10
gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró
vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet
beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;
pótkocsi: a gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó,
félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön
jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti;
sportcélú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda,
stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízisporttelep
– vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve,
ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja,
bejegyzéssel zárul –, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység
végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges
ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez
9 Módosította a Módtv. 133. § 18. pontja. Hatályos: 2014. január 1-től.
10 Megállapította: az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 134. § (3) bekezdése. Hatályos: 2014. III. 15-től.6
kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportcélú ingatlannal egybeépült, vagy az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési
tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet
vagy olyan földrészlet, amelyen az Itv. lakástulajdon fogalmának meghatározása szerinti
szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;
11
termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban
szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban
vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként
nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány
Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve12 és a felsorolt
valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;
nettó árbevétel: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel;
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett
gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a
pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön
fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó
szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább
75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott
eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének
összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal,
hogy
a) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban
elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
b) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó
szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló
tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal
rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,
c) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett
részesedések arányait össze kell adni,
d) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó
szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi
láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes
tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett
részesedés arányának tekinteni,
e) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket
együttesen kell figyelembe venni;13
lakóépület: kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület.
A lakástulajdon, a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, a sportcélú ingatlan, a termőföld
és a lakóépület minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor (a tájékoztató 2.
pontja alapján) fennálló állapot tekintendő irányadónak.
11 Módosította a Módtv. 132. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. január 1-től.
12 Módosította a Módtv. 133. § 19. pontja. Hatályos: 2014. január 1-től.
13 Módosította a Módtv. 132. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. január 1-től.7
II. Részletes szabályok
1. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja és általános mértéke14
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén (kivéve a lakástulajdont és az ahhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jogot) az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a
működtetési jognak – terhekkel nem csökkentett – értéke, az illeték mértéke pedig az
illetékalap 4%-a.
Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték
alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke alkalmazandó egyéb – lakásnak nem
minősülő – ingatlanok (például garázs, tároló, üdülő stb.) és a visszterhes vagyonátruházási
illeték tárgyát képező ingók szerzése esetén.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem
rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%,
ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét
megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó
része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni
hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként
legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd
forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint
olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke
képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított
vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi
értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a
200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog
értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
2. A lakástulajdon megszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke15
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon
terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.
Az illeték mértéke lakásonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része
után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Lakás résztulajdonának, valamint
vagyoni értékű joggal terhelt lakás szerzése esetén az 1 milliárd forintos és a 200 millió
forintos összeghatárt a szerzett tulajdoni hányad arányában, illetve olyan arányban kell
14 Itv. 19. §
15 Az Itv. 19. § (1) bekezdése szerinti illetékmérték irányadó a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra
bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott lakás vagyonszerzési ügyekben.
Az Itv. 99/F. § (4) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében, amennyiben a 2013. január 1-jétől
hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az
illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az
állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget a vagyonszerző számára kedvezőbb, az
illetékkötelezettségkor hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával kell megállapítania.8
figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan teljes
forgalmi értékében.
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban
részesül,16 ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni.
2.1. Lakástulajdonok cseréje17
Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt
ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. A
lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat jogával a forgalmi érték
csökkenthető.18
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, az illeték alapját képező értékkülönbözet
megállapításánál minden egyes lakáscserével szemben – a szerzést közvetlenül megelőző
vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot
eredményező egyetlen cserét lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további
lakáscseréivel szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét nem tud
igazolni, e lakáscserék illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje esetén, ha az elcserélt lakástulajdont
haszonélvezet vagy használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a
jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi
értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog
számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási
illetéket.
A vagyonszerző a lakástulajdon cseréjét a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére
alkalmas csereszerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni, illetve
ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy az Itv. 21. § (2) bekezdésben foglalt
feltételeknek megfelel.
2.2. A cserepótló vétel szabályai19
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást
megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott
lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.
Az ilyen jellegű adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlannyilvántartási
bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő
módon köteles igazolni, valamint nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor az ehhez
szükséges feltételeknek megfelelt. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több
lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet
megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző
vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen
értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további
lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem
tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul (e
szabály alkalmazásában sem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet,
használat joga).
16 Módosította a Módtv. 133. § 5. pontja. Hatályos: 2014. január 1-től.
17 Itv. 21. § (2)-(5) bekezdése. Az Itv. 99/F. § (4) bekezdése által beiktatott átmeneti szabály értelmében,
amennyiben a 2013. január 1-jétől hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával megállapított illeték összege
nagyobb, mint amelyet az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek
fizetnie kellett volna, az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget a vagyonszerző számára
kedvezőbb, az illetékkötelezettségkor hatályos illetékkulcs(ok) alkalmazásával kell megállapítania
18 Megállapította az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (9) bekezdése. Hatályos 2013. április 21-től.
19 Itv. 21. § (2)-(5) bekezdése9
Cserepótló vétel esetén is érvényes az a szabály, hogy ha az eladott lakástulajdont
haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a
jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi
értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog
számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási
illetéket.
2.3. Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése
Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzéséért a I/3.2. pont szerint
számított forgalmi érték után a II/1. pontban meghatározott mértékű illetéket kell fizetni.
Lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzése esetén az 1 milliárd forintos és a 200 millió
forintos összeghatárt is a vagyoni értékű jog értékének az ingatlan teljes forgalmi értéke
arányában kell figyelembe venni.
2.4. Lakástulajdon önkormányzati bérlakás megszerzése ellenében történő átruházása20
Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga
megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja
a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a, az illeték mértékére pedig a lakástulajdon-szerzés
fenti szabályait kell alkalmazni.
3. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét
megszerzése21
A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség kiterjed a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész,
szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
A vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa,
bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó
szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény22
szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az
összes vagyoni betét 75%-át.
Az ilyen vagyonszerzést csak a fenti feltétel (a vagyonszerzők tulajdonában álló vagyoni
betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-
át) teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az
illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4)
bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név,
adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további
vagyoni betétekkel rendelkeznek.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése
esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan
aránya, amekkora arányt a feltétel (a vagyonszerzők tulajdonában álló vagyoni betétek aránya
önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át)
20 Itv. 22. §
21 Itv. 18. § (2), (4) bekezdése; 19. § (1), (5) bekezdése; 27. § (2) bekezdés, 91. § (4) bekezdése
22 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.)10
bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek
névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel.
Ezt lehet csökkenteni az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre
eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010.
január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon
vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.
4. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke23
A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó speciális illetékszabályokról és a gépjármű-
forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentességéről külön információs füzet szól.
5. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke24
Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem
csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást)
végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből
származott, vagy
b) engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó25
és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az
ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a
futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem
teljesíti az illetékkedvezmény említett feltételét az ingatlan Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja
szerinti illetékmentes átruházásával.
Engedély alapján26 működő ingatlanalap az előzőekben meghatározott illetéket fizeti
ingatlanszerzése után.
A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
nyilatkozik.
Ha az illetékkötelezettség keletkezésére27 az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően
kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az
előzőekben leírtaknak megfelelő arányban oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak
nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik
hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely az
általános szabályok szerint egyébként fizetendő és az e pontban foglalt kedvezményes illeték
különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami
adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot
tett, a vagyonszerzésre az általános szabályok szerint egyébként fizetendő és az e pontban
23 Itv. 24. §
24 Itv. 23/A. §
25 Módosította az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb
célú módosításáról 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. október 1-jétől.
26 Módosította az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb
célú módosításáról 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. október 1-jétől.
27 Módosította a Módtv.133. § 7. pontja. Hatályos: 2014. január 1-től.11
foglalt kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó
terhére pótlólag előírja.
Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó
esetében a kedvezményes mértékű illetékkulcs akkor alkalmazható, ha a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább
50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására
vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után az általános
szabályok szerint egyébként fizetendő és az e pontban foglalt kedvezményes illeték
különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának
tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az
állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel
megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre az általános szabályok
szerint egyébként fizetendő és az e pontban foglalt kedvezményes illeték különbözetének
kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
Az ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra
bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság az
ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog
fenntartással történő eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre az általános
szabályok szerint egyébként fizetendő és az e pontban foglalt kedvezményes illeték
különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az
esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett
széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás
bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével zárul.
Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki, akkor az
illetékkülönbözetet – arányosítással – csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet
illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott a
futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe.
Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belül
jogutódlás következik be, az ingatlan tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az
esetben mentesül a jogelőd által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének
megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül eladja,
illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. Ennek
hiányában az állami adóhatóság az általános szabályok szerint egyébként fizetendő és az e
pontban foglalt kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét az ingatlant megszerző
jogutód terhére előírja.
6. Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke28
Amennyiben a hitelintézet legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik,
hogy az ingatlant – az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves
időtartamra – a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan
csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte,
28 Itv. 23/B. §12
akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi
értékének 2%-a.
A három év elteltét követően az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját
nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése
útján ellenőrzi. Ha a három év elteltét követően az ingatlan értékesítése nem történt meg, az
állami adóhatóság a vagyonszerzésre az általános szabályok alapján egyébként fizetendő és
fentiek szerinti kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére
pótlólag előírja.
7. Ingatlan közös tulajdona megszüntetésének illetéke29
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni,
ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő
értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével
kell kiszabni.
8. Illetékmentességek, illetékkedvezmények30
8.1. Cserét pótló vételnél és cserénél a negatív illetékalapot eredményező ügyletek
illetékmentessége31
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon, valamint a
lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog32 magánszemély általi cseréje és vásárlása,
ha a magánszemély a másik lakástulajdonát, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű
jogát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon,
vagyoni értékű jog forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon, vagyoni értékű jog
forgalmi értékénél kisebb.
8.2. Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás illetékmentessége33
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyenes ági rokonok (ideértve az
örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházás esetén az egyenes
ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzése.
8.3. Házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházásának illetékmentessége34
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha házastársak egymás
közötti vagyonátruházásából származik. A házastársak illetékmentessége kizárólag a
házastársi kapcsolatban élő személyeket illetik meg, nem részesülnek a mentességben az
élettársak.
29 Itv. 25. §
30 Itv. 26. §
31 Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontja
32 Megállapította az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (14) bekezdése. Hatályos 2013. április 21-től.
33 Az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontját újraszabályozta a Módtv.124. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-
től.
34 Az Itv. 26. § (1) bekezdés zb) alpontját a Módtv. 124. § (1) bekezdése állapította meg. Hatályos 2014. január
1-től.13
8.4. Házastársi vagyonközösség megszüntetésének illetékmentessége35
A házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés mentes a
visszterhes vagyonszerzési illeték alól. Az élettársak közötti vagyonmegosztásra a
házastársakra irányadó mentesség nem alkalmazható.
8.5. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén36
Mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen
ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a
szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a
felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési
szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az
állami adóhatóságnál.
Az illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után
megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti.
Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15
napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása
céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha
a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság
arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős
használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül
kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a
használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal37 igazolja.
Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott
használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre, az állami adóhatóság a
felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát
követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre
emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági
eljárás jogerős befejezéséről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az
értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással
érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt
kiadott használatbavételi engedéllyel.
Amennyiben a vagyonszerző több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház
felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új
telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési
tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben
valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a
vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből
csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a
lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
35 Az Itv. 26. § (1) bekezdés zc) alpontját a Módtv. 124. § (1) bekezdése állapította meg. Hatályos 2014. január
1-től.
36 Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, 26. § (2a)-(2e) bekezdése. Az Itv. 26. § (2a)-(2d) bekezdését újraszabályozta
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény 47. § (12) bekezdése. Az Itv. 26. § (2e) bekezdését megállapította a Módtv. 124. §
(2) bekezdése. Hatályos 2014. január 1-től.
37 Az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány az Itv. 33. §
41. pontja alapján illetékmentes.14
Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a
használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének
időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell
figyelembe venni.
A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet
átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant
megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód,
örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház
tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban
az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel
tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog
szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.38
Amennyiben a vagyonszerző az Itv. 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmérték
alkalmazására egyébként jogosult, azonban valamely ingatlan szerzésével kapcsolatban az e
pontban foglaltak szerint lakóházépítési szándékáról nyilatkozatot tesz, akkor ezen
illetékkötelezettségére a továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz kapcsolódó rendelkezések
vonatkoznak, tehát ilyen esetben az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés kedvezményes
illetékmértéke nem alkalmazható.39
8.6. Vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése40
Mentes a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az
ingatlannyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen
sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl.
tetőtérbeépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás
tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás
forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon
eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget,
amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni
hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos
részére illeti meg a vagyonszerzőt. A mentesség, illetve kedvezmény feltételeinek teljesülését
– amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg – a vagyonszerzőnek kell az
állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni
legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
Új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első –
illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően a vállalkozótól a 23/A. §
(1) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg, akkor második –
megvásárlásáig.
38 A Módtv. Itv. 26. § (2e) bekezdését megállapító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is
alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a
felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.
Ha az Itv. 26. § (2e) bekezdése alapján a felfüggesztett illeték törlésének van helye, de a lakóház felépítésére
nyitva álló határidő 2014. január 1-jéig még nem telt el, és a vagyonszerző az illetéket már megfizette, akkor
annak visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti az állami adóhatóságtól.
39 Itv. 26. § (11) bekezdése
40 Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja15
A rendelkezés alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a Ptk. szerinti gazdálkodó
szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet.
8.7. Az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmények41
Fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első
lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték
50%-ig terjedő, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja
meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a
szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Első lakásszerzéshez kapcsolódó illeték részletfizetési kedvezmény
Az állami adóhatóság a magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni
hányadának) megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt
időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő
részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az
esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy
összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az
eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Közös szabályok az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezményekben
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona,
lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt,
továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság
elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a
kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény
igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az
illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
8.8. Termőföldszerzéshez kapcsolódó mentességek42
Birtokösszevonási célú földcsere
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a birtokösszevonási célú földcsere
keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez
kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt
földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte.
Földműves termőföldvásárlása
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a földműves általi, ellenérték fejében
történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség
keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem
idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni
41 Itv. 26. § (6), (9) és (15) bekezdése. A Módtv. 124. § (3) bekezdése 2014. január 1-jei hatállyal módosította az
Itv. 26. § (15) bekezdését.
42 Itv. 26. § (1) bekezdés n), p), s) pontja és az Itv. 26. § (18) bekezdése. Az Itv. 26. § (18) bekezdését
módosította az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (13) bekezdése 2013. április 21-jei hatállyal.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés s) pontját 2013. december 15-ei hatállyal módosította a mező- és erdőgazdasági
földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti
szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) bekezdése.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontját 2014. január 1-jei hatállyal módosította a Módtv. 133. § 8. pontja.16
vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve
erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az
eredetileg vállalt 5 év letelte előtt a termőföldet elidegeníti – ide nem értve a kisajátítást, a
kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú
földcserét –, a termőföldön vagyoni értékű jogot alapít, vagy a termőföldet saját maga vagy a
közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára
hasznosítja, akkor az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a
vagyonszerző elhalálozásának esetét.
Nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának
közeli hozzátartozó javára történő átengedése sem, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a
vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára
hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az említett feltételeket
vállalja.
Ha a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld
meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét
kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem
teljesültek.
Mezőgazdasági termelők közeli hozzátartozóitól gazdaságátadási támogatás igénybevétele
érdekében történt termőföld (és egyéb ingóságok) vásárlása
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték az egyéni vállalkozónak, az őstermelőnek és a
családi gazdálkodónak minősülő földműves által gazdaságátadási támogatás igénybevétele
érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval43 megkötött szerződésben a
termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett
terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit
is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.
8.9. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon kezelői jogának a
megszerzése.44
8.10. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a közcélú vízi-létesítményre és
tartozékára vonatkozóan a kezelői jog, az üzemeltetési jog, a vagyonkezelői jog
megszerzése.45
8.11. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami tulajdonban lévő
természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő
megszerzése.46
8.12. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami vagyon vagyonkezelői
jogának megszerzése.47
43 A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér
44 Itv. 26. § (1) bekezdés b) pontja
45 Itv. 26. § (1) bekezdés c) pontja
46 Itv. 26. § (1) bekezdés d) pontja
47 Itv. 26. § (1) bekezdés e) pontja17
8.13. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Tao tv. szerinti kedvezményezett
átalakulás és a Tao tv. szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő
vagyonszerzés.48
Mindkét mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek – nyilatkozata szerint – nem
olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő)
adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el
a 10 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági
adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10
százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó
jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő
adó.49
8.14. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt
felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés.50
8.15. Csereingatlan szerzése kisajátítás vagy bányakár esetén51
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kisajátított vagy bányakárt szenvedett
ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a
kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt
megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből az azonos jog megszerzését is. Ha
a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a
kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az
illetékmentesség a többletre nem terjed ki.
8.16. Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő
ingatlanvásárlás52
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű
célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra
vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog
vásárlását is. A vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles
igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében
az ingatlant tőle megvásárolták.
8.17. Önkormányzati/állami tulajdonban álló lakásra vonatkozó vételi jog, elővásárlási jog
alapján történő szerzés53
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a helyi önkormányzat vagy az állam
tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek
bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény alapján
48 Itv. 26. § (1) bekezdés g) és h) pontja
49 Az Itv. 26. § (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség az Itv. 17. § (4) bekezdésében említett
feltételek fennállásakor vehető igénybe az Itv. 26. § (20) bekezdése alapján. Az Itv. 26. § (20) bekezdését a
Módtv. 124. § (4) bekezdése állapította meg 2014. január 1-jei hatállyal.
50 Itv. 26. § (1) bekezdés v) pontja
51 Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontja és 26. § (3) bekezdése
52 Itv. 26. § (1) bekezdés k) pontja és 26. § (4) bekezdése
53 Itv. 26. § (1) bekezdés m) pontja18
vételi joggal rendelkező,54 továbbá az elővásárlási joggal rendelkező személy55 által történő
megszerzése.
8.18. Természeti katasztrófa miatt megsemmisült, megrongálódott lakástulajdon helyett
vásárolt lakástulajdon megszerzése56
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében
megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott (a továbbiakban: megsemmisült)
lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékű jog)
megszerzése, ha
a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában
álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként
használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni
hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint
b) a megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű
lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen
ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést
legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra
bejelenti.
A b) pontban említett tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor
alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült
lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.
A vagyonszerző a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,
az a) pontban foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes
önkormányzat jegyzője által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles
igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
8.19. Ügyvédi irodák közötti jogutódlás57
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ügyvédi iroda olyan átalakulással
(egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a
korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).
8.20. Műemlék58
Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki
jellegű ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása,
fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén visszterhes
vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.
8.21. Kedvezményezett eszközátruházás59
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak, illetve a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének a Tao tv. szerinti kedvezményezett
eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe az
Itv. 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és felfüggesztett illetéktartozással az Itv.
26. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem rendelkezik,
54 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. § (1) bekezdése alapján
55 A lakástörvény 49. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján
56 Itv. 26/A. §
57 Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontja
58 Itv. 26. § (14) bekezdése
59 Itv. 26. § (1) bekezdés q) pontja és 26. § (5) bekezdése19
b) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett
értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek
értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó
adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,
c) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző
két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,
d) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi
igénybe az Itv. 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket,
Ezen feltételekről a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az
adóhatóságnál. Amennyiben a vagyonszerző az előzőekben említet b-d) pontokban foglalt
feltételek tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, illetőleg vállalását nem teljesíti, az
adóhatóság az általános szabályok szerint egyébként fizetendő illeték kétszeresét a
vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
A mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek – nyilatkozata szerint – nem olyan
külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő)
adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el
a 10 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági
adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10
százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó
jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő
adó.60
8.22. Vagyoni betét és ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása61
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti
kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség
akkor alkalmazható, ha az illetékfizetési kötelezettség keletkezése időpontjában a
vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy
saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek – nyilatkozata szerint – nem olyan
külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő)
adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el
a 10 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági
adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10
százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó
jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő
adó.62
60 Az Itv. 26. § (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség az Itv. 17. § (4) bekezdésében említett
feltételek fennállásakor vehető igénybe az Itv. 26. § (20) bekezdése alapján. Az Itv. 26. § (20) bekezdését a
Módtv. 124. § (4) bekezdése állapította meg 2014. január 1-jei hatállyal.
61 Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja20
8.23. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása,
amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog
érvényesítésével történik.63
8.24. A sport támogatásához kapcsolódó mentességek64
Sportcélú ingatlan megszerzése és 15 éven át tartó sportcélú hasznosítása
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sportcélú ingatlan tulajdonjogának,
vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a
szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A
feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportcélú
ingatlannal egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sportcélú ingatlannak nem minősülő
ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható.
Sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas földrészlet szerzése 4 éven belüli építkezés esetén
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az építésügyi szabályok és a
településrendezési terv alapján sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen
földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának sporttevékenységet, annak szervezését,
valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola,
utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a
vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4
éven belül sportcélú ingatlant hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sportcélú ingatlant
az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy
hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más
épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag
a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel.
Ha a vagyonszerző a megszerzett telken, illetve – ha az illetékmentességet nem az egész telek
vonatkozásában kérte – a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a sportcélú ingatlan
létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az
elkészült létesítményből a sportcélú ingatlannak minősülő ingatlanrészre, vagy arra a
megosztás során létrejött telekre esik, amelyen sportcélú ingatlan felépült. Az illeték
fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sportcélú
ingatlan létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet
átalakul, a sportcélú ingatlan létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.
A sportcélú ingatlan felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő
elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint
illetékes építésügyi hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha
a) az építésügyi hatóság igazolta, hogy a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki
használatbavételi engedélyt, és
b) a vagyonszerző az ingatlant 15 évig nem idegenítette el, vagyoni értékű jogának
gyakorlását másnak nem engedte át, vagyoni értékű jogáról nem mondott le, és
62 Az Itv. 26. § (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség az Itv. 17. § (4) bekezdésében említett
feltételek fennállásakor vehető igénybe az Itv. 26. § (20) bekezdése alapján. Az Itv. 26. § (20) bekezdését a
Módtv. 124. § (4) bekezdése állapította meg 2014. január 1-jei hatállyal.
63 Itv. 26. § (1) bekezdés u) pontja
64 Itv. 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja, 26. § (7)-(8) bekezdése, 26. § (16)-(17) bekezdése, 87. § (5) bekezdése21
c) a vagyonszerző a létrehozott sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította.
Ha a törvényben meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a vagyonszerző –
illetve a sportcélú ingatlan létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja – a sportcélú
ingatlan létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része
tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett
illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított
késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Közös szabályok a sport támogatásához kapcsolódó mentességekben
Az Itv. 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott esetekben ha a sportcélú ingatlant
– a Tao tv. 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt
esetek kivételével – olyan hivatásos sportszervezet használja, amely nem a Tao tv. szerinti
látvány-csapatsportban65 működik, akkor az illetékmentesség az adózó választása szerint
a) de minimis támogatásnak, vagy
b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös
piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK
bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet – HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti
regionális beruházási támogatásnak
minősül.
E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minősül a nem látványcsapatsportágak
országos sportági szakszövetsége, országos sportági szövetsége által kiírt
versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet -
ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványt is - abban az
esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.
Ha az Itv. 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott vagyonszerző, illetve az Itv. 26.
§ (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzőnek a sportcélú ingatlan létesítésére e
törvény alapján köteles jogutódja az Itv. 26. § (16) bekezdésben meghatározott esetben a de
minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a
mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett
illeték megfizetésére az Itv. 87. § (4)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja alkalmazásában sport célú használatnak vagy
hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett
verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport
esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen
eseményekre hasznosítja.
8.25. Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése66
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának
megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az
említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az
illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző
magánszemélynek kell igazolnia.
8.26. Visszlízing átmeneti mentessége
67
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak a futamidő végén
tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az
65 Tao tv. 4. § 41. pontja alapján: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágak
66 Itv. 26. § (12) bekezdése
67 Itv. 26. § (1) bekezdés x) pontja22
ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a
lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.23
III. Eljárási szabályok
1. A visszterhes vagyonszerzés bejelentése
1.1. Ingatlan-nyilvántartási eljárást igénylő vagyonszerzések bejelentése68
Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a
megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra
az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló
bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az
illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl
nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, az Itv. 82.
§-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog,
illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet
elutasító határozatát megküldi az állami adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az
illetékkiszabáshoz szükséges iratokat.
Az adózás rendjéről szóló törvény69 lehetővé teszi, hogy az illetékkötelezettséggel járó
vagyonszerzésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő bejelentésekor a vagyont szerző
személy nyilatkozzon az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az őt
megillető illetékkedvezményre vonatkozó adatokról. Az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatvány a ’B400-as adatlap,70 ami ingatlan vagyonszerzés esetén a
vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes
vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása
(átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző adatainak bejelentéséhez szolgál.
A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály
szerint illetékmentes.
1.2. Ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő vagyonszerzések bejelentése71
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő
jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A
bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést
rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot
az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli
bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az
ügyfélnek igazolást köteles adni.
A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály
szerint illetékmentes.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének
a II/3. pontban meghatározottak alapján történő bejelentését a vagyont szerző a ’VBBA
adatlapon72 teheti meg.
Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog visszterhes vagyonátruházás
során történt megszerzését a vagyont szerző a ’VVBA adatlapon73 teheti meg.
68 Itv. 91. § (1) bekezdése, 92. §
69 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 21. §-a
70http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejel
entok_adatmodositok
71 Itv. 91. § (2)-(3) bekezdése
72http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejel
entok_adatmodositok24
1.3. Az illeték megállapításához való jog elévülése74
Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év
elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál
bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából
elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
Ahol az Itv. illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan,
vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az
illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év
elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként
meghatározott időtartama letelt.75
2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása76
Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles
bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami
adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.
Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett,
illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a
forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az
állami adóhatóság nem bírálhatja felül.
Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján,
valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső
szakértő bevonásával – állapítja meg.
Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt
értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.
A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél – ha e törvény másként nem rendelkezik – az
50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb
maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.
A vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is, valamint a megfizetni elmulasztott
illetéket kiszabás alapján kell megfizetni.
3. Az illeték megfizetése
3.1. Fizetési meghagyás77
A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési
meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.
Fizetési meghagyást az állami adóhatóság csak az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja vagy a 17.
§ (1) bekezdés p) pontja és a 26. § (1) bekezdés z) pontja szerinti (egyenes ági rokonok és a
házastársak közötti öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási, a házastársi
73http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejel
entok_adatmodositok
74 Art. 164. § (4) bekezdése
75 Itv. 86. § (2) bekezdése
76 Itv. 69-71. §
77 Itv. 78. §25
vagyonközösség visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozó megszüntetéséből
származó) illetékmentesség alkalmazása esetén nem bocsát ki.
Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen
nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a
határozat módosításának van helye.
A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését
követő 15. napon válik esedékessé, azaz a megállapított illetéket a határozat közlését követő
30. napig lehet késedelmi pótlék-mentesen megfizetni.
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre
emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve
illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal
benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre. A kedvezmény, mentesség fennállásáról
az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat
kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre
emelkedésével emelkedik jogerőre.78
3.2. Késedelmi pótlék79
A fizetési meghagyásban (határozatban), valamint a bíróság határozata alapján az állami
adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték
után az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. Ez alól kivételt képez az az
esetet, ha az illetéket azért nem fizették meg, mert az illetéket az Itv. 21. § (2) és (4)
bekezdése, az Itv. 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az
eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt törölték.
Vagyis főszabály szerint az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától
késedelmi pótlékot kell fizetni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot
felszámítani nem lehet.
Késedelmi pótlékot nem kell fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét
igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte
elő.
Ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén a 4 éven belüli építkezés
feltétele nem teljesül, vagy a vagyonszerző –, illetve a lakóház felépítésére az Itv. alapján
köteles jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték
felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti
esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi
pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Amennyiben a cserepótló vételi kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott
vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében
meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének
háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 35. életévét be nem töltött
fiatal első lakástulajdon-szerzése esetére meghatározott kedvezmény igénybevétele
jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a
vagyonszerző terhére pótlólag előírni.
78 Art. 127/A. §
79 Itv. 87. §; Art. 165-167. §26
3.3. Mulasztási bírság, adóbírság80
Az illeték fizetésére kötelezettnek az adóhatóság a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén az
illetékfizetési kötelezettségétől függetlenül, az Art-ben meghatározott mértékű mulasztási
bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 200 ezer, más
adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.
Az Itv-ben szabályozott mentességek, kedvezmények jogosulatlan igénybevétele esetén – ha
az Itv. másként nem rendelkezik – az Art-ben meghatározott mértékű adóbírságot kell fizetni.
3.4. Az illeték törlése és visszatérítése81
A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének a
cserepótló vétel, valamint a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzésén túl, csak
az Itv. 80. § (1) bekezdésében megállapított esetekben van helye.
Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték törlésére, és
a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának, vagy hivatalból történő
visszafizetésének határideje tekintetében.
Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a
vagyonszerzést, az illeték törlésére, visszatérítésére az Art-ben meghatározott határidőn túl is,
legfeljebb azonban a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül
van lehetőség.
Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az illetéket az Itv. egyéb rendelkezései alapján lehet törölni vagy visszatéríteni, illetve a
megfizetett illeték visszatérítésének – hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja
kérelmére – csak a következő esetekben van helye:
– ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet
érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték
nem jár;
– ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a
szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a
szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a
jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;
– ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, de e jogosultság a megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél
rövidebb idő elteltével megszűnik (itt a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított
illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni);
– ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a
számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt
szűnik meg (a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt
kell törölni, illetve visszatéríteni);
– ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a
szabályszerű illetéknél többet fizetett;
– ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a
fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;
– ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.