Lakáscélú állami támogatás igénybevétele kapcsán a számlakibocsátók működő adóalanyi státusának igazolása, illetőleg a számlakibocsátók adatainak az interneten történő közzététele
Elsősorban a fiatalok otthonteremtési támogatásainak bővítése, illetőleg a lakbértámogatás bevezetése érdekében módosította a Kormány a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletet. A módosításról rendelkező, 2005. február 1-jén hatályba lépő 3/2005 (I. 12.) kormányrendelet értelmében meghatározott feltételek teljesülése esetén az állam készfizető kezességet vállal a fiatalok lakáshoz jutásának segítése érdekében lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához.
A kezességgel érintett hitelt azok a házaspárok, élettársak és gyermeket nevelő egyedülálló személyek igényelhetik, akik többek között 30 évnél fiatalabbak, lakással és államilag támogatott lakáshitellel még nem rendelkeznek.
A hitelből finanszírozott ingatlan maximális ára, illetve építési költsége budapesti és megyei jogú városban használt lakás vásárlása esetén 12 millió forint, új lakás vásárlása vagy építése esetén 15 millió forint, más településeken használt lakás vásárlása esetén 8 millió forint, új lakás esetén 12 millió forint lehet.
Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, akkor a hitelintézet érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. A kezesség érvényesítését követően a tartozás a hitelfelvevő állammal szembeni kötelezettségévé válik, és erről az adóst határozatban értesíti az állami adóhatóság. Amennyiben a határozatban közölteknek az adós nem tesz eleget, akkor a tartozást az állami adóhatóság hajtja be.
A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele esetén a költségeket számlával szükséges igazolni a hitelintézet felé, amelyet azonban a hitelintézet csak akkor fogadhat el, ha a számla kibocsátója a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel.
A működő adóalanyi státust a hitelintézet felé kétféle módon lehet igazolni.
A 3/2005. (I. 12.) kormányrendelet felhatalmazása alapján az állami adóhatóság a számlakibocsátók számára egy nyilvános adatbázist hoz létre az interneten. Az adatbázisba a számlakibocsátó kizárólag az ilyen irányú nyilatkozata alapján vehető fel. Ebben az esetben a számlakibocsátóknak az ún. regisztrációs adatlap benyújtásával kell nyilatkozniuk arról, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az adóhatóság a nevüket (cégnevüket), adószámukat, székhelyüket, adóalanyként történő nyilvántartásba vételük, illetve törlésük időpontját az interneten közzétegye. A regisztrációs adatlapokat az adóhatóság 2005. február 1-jétől az interneten, illetve az ügyfélszolgálatokon ingyenesen az érintettek rendelkezésére bocsátja.
A hozzájáruló nyilatkozatot tartalmazó regisztrációs adatlapok benyújtását követően az adóhatóság az érintett adózók előzőekben említett adatait az interneten megjelenteti.
Az interneten közzétett adatokat az adóhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri, tehát amennyiben az adózó adataiban változás következik be, és erről az adóhatóság tudomást szerez (pl. megváltozik az adózó székhelycíme, vagy megszűnik), a változást az interneten soron kívül megjeleníti.
Az adatokat kizárólag abban az esetben veszi le az adóhatóság az internetről, ha az érintett adózók az adóhatósági nyilvántartásból törlésre kerülnek és a törlésüket követő elévülési idő eltelt, vagy ha a rendelet erről rendelkezik, illetve ha az adózó a fentiekben említett regisztrációs adatlapon arról nyilatkozik, hogy visszavonja a hozzájárulását a rendeletben meghatározott adatok interneten történő közzétételét illetően.
Az interneten közzétett nyilvántartásban nem szereplő számlakibocsátókra vonatkozó igazolás kiadására szolgáló kérelmet az adóhatóság szintén 2005. február 1-jétől az interneten, illetve az ügyfélszolgálatokon ingyenesen az érintettek rendelkezésére bocsátja.
A kérelemben a kérelmező (a kormányrendelet értelmében a támogatott személy) feltünteti külön-külön a számlakibocsátó(k) nevét (cégnevét), a számlán feltüntetett adószámot, a számlák számát, a számlák kibocsátásának az időpontját, illetve, hogy támogatás igénybevétele céljából kéri az adóhatóság tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a számlakibocsátó(k) a számla kibocsátásának az időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel(nek)-e. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazolási kérelmet 2 példányban a kérelmező lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti adóhatósághoz szükséges eljuttatni.
A kiállított igazolásban az adóhatóság a rendelkezésére álló dokumentumok, nyilvántartások alapján - 8 napon belül - igazolja, hogy a kérelemben feltüntetett számlakibocsátó adózó(k) a számla kibocsátásának az időpontjában az adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel(nek), vagy nem szerepel(nek). Feltüntetésre kerül továbbá, hogy az igazolást az adóhatóság a támogatott személy kérelmére, támogatás igénybevételéhez adta ki. (Forrás: