A kereset fogalma
A kereset a felperesnek a bírósághoz címzett kérelme a polgári ügyben felmerült jogvitája eldöntésére. A keresetlevélben rögzített kereseti kérelemnek (keresetnek) a bírósághoz történő benyújtása a polgári per megindulásának elengedhetetlen előfeltétele, az a felperes első perbeli cselekménye. Keresetet általában csak a jogvitában érdekelt fél nyújthat be. Ez alól kivételt csak a törvény tehet, amikor az anyagi jogi jogosult helyett vagy mellett más személy vagy szervezet is jogosult a perindításra. Ezekben a perekben az anyagi jogi jogosult a perben félként vesz részt.
Az említett esetek a következők:
- Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére (pl. baleset miatt kómába esett, és nincs törvényes képviselője, aki a kártérítési pert megindíthatná). Nem indíthat pert az ügyész olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet (pl. házassági bontópert).
- A személyi állapottal kapcsolatos pereket (például gondnokság alá helyezési per, apaság megállapítása iránti per) az anyagi jogi jogosulton kívül az ügyész és a gyámhatóság is megindíthatja.
- Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert.
- A kiskorút illető tartási kötelezettség érvényesítése iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, szülőt illető tartási követelés érvényesítése iránt pedig a jegyző és az ügyész is benyújthatja a keresetet.
A kereset fajtái
A jogirodalom a keresetet többféle szempontból tipizálja. Ezek közül gyakorlati szempontból a Polgári Perrendtartás által is használt osztályozásnak van jelentősége, amely szerint a kereset tartalma szerint megkülönböztetünk marasztalási, megállapítási és jogalakító keresetet.
Marasztalási kereset
Marasztalási (kötelezési) keresetről beszélünk, amikor a felperes azzal a kérelemmel fordul a bírósághoz, hogy az alperest valamilyen szolgáltatásra, valaminek a tevésére, tűrésére, illetve valamiért helytállásra kötelezze. A marasztalási kereset előterjesztésének előfeltétele, hogy a követelés a kereset benyújtásának időpontjában lejárt legyen. Nincs helye tehát marasztalási keresetnek az olyan kölcsönszerződés alapján, amelyben az adós fizetési határideje a kereset benyújtásakor még nem járt le. Ilyen esetben, vagyis ha a felperes követelése idő előtti, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy a már folyamatban lévő pert megszünteti. Nincs helye a per megszüntetésének, ha a követelés a határozathozatal időpontjáig már lejárt. (Vagyis az előző példánál maradva: a kölcsön visszafizetésének határideje a kereset benyújtásáig még nem telt le, de mire a bíróság a megszüntető végzést meghozta volna, már igen.)
A követelés lejártságának követelménye alól két kivétel létezik:
- Tartásdíj, járadék vagy más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereset kiterjeszthető a le nem járt szolgáltatásokra is. Ennek a rendelkezésnek az elvi indoka az, hogy olyan esetekben, amikor előre látható, hogy az alperes az ítélethozatalt követő hosszabb-rövidebb időszakban is köteles lesz az időszakosan visszatérő szolgáltatást nyújtani (pl. gyermek tartásdíjat vagy baleseti járadékot fizetni), akkor a felperesnek ne kelljen ismételten újabb és újabb kereseteket előterjesztenie, hanem egyetlen ítéletben lehessen kötelezni az alperest a jövőre nézve is a szolgáltatás nyújtására.
- Lakás, helyiség vagy más ingatlan visszabocsátása iránti kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség időpontja előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell megtörténnie. Ezzel a rendelkezéssel a törvény azt kívánja biztosítani, hogy a visszabocsátás időpontjára a per már befejeződjék és a felperesnek végrehajtható ítélet álljon rendelkezésére.
Megállapítási kereset
Megállapítási keresetnek nevezzük azt a kérelmet, amivel a felperes valamilyen jog fennállását vagy fenn nem állását kéri megállapítani a bíróságtól. Ilyen keresetet csak akkor lehet előterjeszteni, ha a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a követelés lejártságának hiányában, vagy más okból marasztalást még nem kérhet, ugyanakkor a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges. Erre példa az az eset, amikor a felelősségbiztosítással rendelkező károkozó kárbejelentése alapján a biztosító közli, hogy álláspontja szerint a biztosítási fedezet nem terjed ki az adott káreseményre. Ilyenkor a biztosított mindaddig nem követelhet a biztosítótól teljesítést, vagyis nem indíthat marasztalási keresetet, amíg a károsultnak közvetlenül meg nem térítette a kárt. Ugyanakkor nyilvánvalóan érdeke fűződik ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a biztosítási fedezet fennállását, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a biztosító helytálljon helyette.
Jogalakítási kereset
A jogalakítási keresetben a felperes azt kéri a bíróságtól, hogy valamilyen jogviszonyt hozzon létre, szüntessen meg vagy módosítson. A jogviszony létrehozására irányuló kereset célja, hogy a bíróság a felek között olyan jogviszonyt hozzon létre, amely korábban nem létezett. Ennek tipikus példája az apaság megállapítása iránti kereset, az anyaság megállapítása iránti, vagy a szülői felügyelet visszaállítása iránti kereset. A jogviszonyt megszüntető keresettel a felperes azt kéri a bíróságtól, hogy a felek között létező jogviszonyt bontson fel. Ilyenek például a házassági bontóper, a házasság érvénytelenítése, az apaság vélelmének megdöntése, a szülői felügyelet megszüntetése, az örökbefogadás felbontása, illetőleg a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetek. A jogviszony módosítására irányuló keresetek közül említést érdemel a házastárs haszonélvezeti jogának korlátozására irányuló kereset, a tartási vagy életjáradéki szerződés módosítása iránti per, illetve amikor a szerződés módosítását a felperes azon az alapon kéri, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény lényeges jogos érdekét sérti .
forrás: magyarorszag.hu