ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Péter 45248 számú kérdésePest2013-11-08
Tisztelt Ügyvéd Iroda!
Édesanyám végrendeleti örökösként a férjét nevezte meg. A bírósági per eredményeként az ingatlant az özvegy kapta, a kötelesrész ( 1/4 ingatlan) lett az enyém. A lakás egyébként osztható, két szobás.
Kérdés:Az özvegyi jog kiterjed-e az én 1/4 részemre is,vagy csak a saját részére. A bírósági határozatban ez nem szerepel.
Köteles-e engem beengedni a 1/4 lakásomba illetve kulcsot adni hozzá ? (egyébként Ő ott lakik)
Ha nem kapok kulcsot kihez fordulhatok?
Előre is köszönöm szépen!
Péter
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Péter!

Ebben az esetben nincs özvegyi jog. Ön jogosult használni az ingatlan 1/4-ed részét, azaz kulcsot kell kapnia, ennek hiányában, ill. ennek érdekében akár pert is kezdeményezhet, ill. mindennek megvalósulásáig ún. többlethasználati díjat követelhet a tulajdonostársától.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Krisztina 45247 számú kérdéseBudapest2013-11-08
Tisztelt Ügyvédek!
A következő kérdésem lenne.
Szívességi lakáshasználat esetén lehet-e visszamenőleg követelni a rezsi költségek megfizetését? Én úgy tudom, hogy igen, mert bár lakáshasználati díjat nem lehet követelni, de a lakásfenntartással kapcsolatos költségek megfizetését igen. Jól gondolom ezt? A problémám még az, hogy a közművek (gáz, víz, villany) egy közös órán voltak, az alsó szint 107nm míg a külön bejáratú emelet 44nm. Eszerint az arány 71-29%-ra jönne ki, de ez azért nem jó, mert például a meleg víz is gázról ment és amíg lent 2-en laktak, addig az emeleten 4-en. Ilyenkor milyen arányszámot kell figyelembe venni a rezsiköltségek megosztásánál? A szóbeli megállapodás alapján a rezsi költségeket fele-fel arányban fizették volna, de mivel semmit sem fizettek, így a szívességi lakáshasználat már felmondásra került. Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Krisztina
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Krisztina!

A lehetséges követelések vonatkozásában a megállapodásukat kellene ismernem az érdemi válasz megadásához.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Geda 45246 számú kérdéseBudapest2013-11-08
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy 56 hektáros osztatlan közös tulajdonon belül 4000 négyzetméteren 15 éve ipari tevékenységet folytatok. A tulajdonosok között használati szerződés nem jött létre. A terület bejárása csak a szomszéd területén, 30 éve kialakult földúton keresztül vezet. Ezt az utat saját költségemen javítottam, tartottam karban. A szomszéd is használja. Most eszébe jutott, hogy területhasználati díjat kér, mivel szeretné megszüntetni az én bejárásomat. Bírósághoz fordult és a Ptk. 99, 112, 115, 146,193, valamint a 361 §-ra hivatkozik Használati díjként olyan magas díjat állapított meg, ami tudja, hogy nem fogadok el. Mi a teendőm? Jogos-e 15év után az igénye?
Kérem, legyenszíves válaszolni.

Tisztelettel:

József
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Geda!

A kereset és a közös tulajdon használati viszonyainak (megállapodás, szokásjog) ismeretében tudok/tudnék érdemi segítséget vagy választ adni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

János 45245 számú kérdéseBács-Kiskun2013-11-08
Tisztelt Ügyvéd Asszony!
2011-ben elváltam, 2013-ban újra házasodtam. Második feleségemmel az én 1/1 tulajdonomat képező házamban élünk. Kérdezni szeretném, hogy
-a jelenlegi törvények szerint milyen feltételei vannak, hogy halálom esetén második feleségem özvegyi haszonélvezeti jogot örököljön?
-a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. figyelembe vételével milyen feltételei lesznek, hogy második feleségem tulajdonhányadot és haszonélvezeti jogot örököljön?
- van-e olyan feltétel, mi szerint az özvegyi haszonélvezeti jog és tulajdonhányad örökléséhez legalább 10 évi házasság és együttélés szükséges?
- kell-e végrendelkezzek, hogy második feleségemnek biztosítva legyen a haszonélvezet?
- első házasságomból született gyerekem elperelheti-e az özvegyi haszonélvezeti jogot, vagy a tulajdonhányadot?
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2013-11-11
Tisztelt János!

1. és 2. kérdésére is: Más feltétel nem kell, minthogy Önök házassági életközösségben éljenek.
3. Nincs.
4. Nem kell.
5. Nem.

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

Júlia 45244 számú kérdéseJász-Nagykun-Szolnok2013-11-08
Közös osztatlan szántót szeretnénk eladni, mellettünk még 21 tulajdonos van. Mindegyiket külön- külön kell értesíteni az eladásról, vagy elegendő a kifüggesztés?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Emma 45243 számú kérdéseCsongrád2013-11-08
Kedeves Ügyvéd Úr,r
Szabadfelhasználású jelzáloghitelt szeretnénk igénybe venni a férjemmel. Rendelkezünk egy tehermentes ingatlannal. Nem vagyunk Bár-listásak, de nem rendelkezünk a bank által megszabott megfelelő jövedelemmel. Egy háztartásban él velünk a nagybátyám, aki megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Őt elfogadja-e a takarékszövetkezet vagy egy bank adósnak?
dr.Kollár Andor ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Emma!

Kérdése nem ingatlanjoggal kapcsolatos.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

Linda 45242 számú kérdéseBudapest2013-11-08
Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvédúr!

Nekem elég összetett a problémám. Testvérem ki akar tenni Édesapánkkal együtt a lakásból. Sajnos ezt meg is teheti, mivel a szóban forgó lakás tejles tulajdonjoga az övé lett. Ezt a lakást Édesanyánktól örököltük meg jelzáloghitellel együtt. Én évekig próbáltam ettől megszabadulni úgy, hogy még a saját lakásomat is eladtam. Nem részletezném, mert hosszú és zavaros ügy. Sajnos az én akkori tudatlanságom miatt, a kialakult helyzet miatti idegösszeomlásaim és egyéb szerencsétlenségek együttes hatásaként kerültem olyan helyzetbe, hogy nemhogy megoldani nem tudtam semmit, de még rosszabb lett. Végülis úgy tudtuk megoldani a helyzetet, hogy testvéremnek elméletben eladtam a fél tulajdonrészemet. Ő pedig hitelt vett fel a teljes lakásra. Ebből rendeztük az örökölt jelzáloghitelt. Mivel az adásvétel csak "kamu" volt, így én egy fillért sem kaptam az eladott tulajdonrészem után. Most, testvérem ezt kihasználva, akar engem és a beteg Édesapánkat kitenni a lakásból. A helyzetemet rontja, hogy kényszerkijelentést kezdeményezett az önkományzatnál. Ahol elvették a lakcímkártyámat, így elvileg nemhogy a lakásban nem lakom, de még hajléktalan is vagyok.
Rettenetesen félek, mert nincs annyi pénzem, hogy egyik napról a másikra egy albérlet többhavi kaucióját ki tudjam fizetni, ha menni kell. Édesapám sincs "szállítható" állapotban. Arról pedig nem is beszélve, hogy lakcímkártya hiányában se hitelt nem tudok felvenni, se normális, bejelentett állást nem tudok találni. Szóval teljesen ellehetetlenített.
Kérdésem rengeteg lenne. De leginkább az érdekel, van-e bármi esélyem arra, hogy legalább kifizesse a tulajdonrészem után járó összeget?

Segítségüket előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Linda!

A fő kérdés megválaszolásához az adásvételi szerződést és néhány további tényállási elemet kellene ismerni, addig felelőtlenség lenne bármit mondanom érdemben.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Bea 45241 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2013-11-07
Tisztelt Ügyvédi Nő/Úr!

Van egy balatoni telekben 1/2-ed tulajdona egy fiatalembernek. Nekem egy telek és rajta álló kisebb ház tulajdonom van Szabolcs megyében egy kis faluban. Szeretnénk elcserélni a két ingatlant. Vagyis én megkapnám a balatoni féltelket, annak a tulajdonosa pedig az én kis házamat.
A Kérdésem: a balatoni telek másik felének tulajdonosának elővásárlási joga van, hiszen közös a tulajdon (a telek mérete miatt nem megosztható, de teljesen egyértelműek a határok fizikailag). Az ingatlanok cseréje előtt fel kell-e ajánlani a telek társtulajdonosnak a fél ingatlant?

Ha cserélünk és a fiatalember majd eladja azt a házat (nem akarja, de szeretném biztosítani a telekrészben a tulajdonomat), akkor megtámadhatja a mostani telektárs a korábbi cserét?

A fiatal ember szeretné az én házamat megkapni, nem pénzért adja el a telekrészét.

Válaszukat köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Bea!

Csere esetén nincs elővásárlási jog! Ennél fogva a megtámas sem kecsegtetne sikerrel. Amennyiben további kérdései merülnek fel, úgy kérem, hogy keressen!


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Béla 45240 számú kérdéseSomogy2013-11-07
Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném telkemet bekeríteni.
A telek egy beépítésre szánt területen található beépítetlen terület, hivatalosan közútról, magánútról nem megközelíthetö. Gyakorlatilag egy meg nem épített úton, füves területen, ill. csak gyalogosan a mellette húzódó sétányon tudjuk telkünket elérni.
Ha a kerítés "építmény " fogalmába tartozik, az Étv 31. § (1) b) szerint az építmény elhelyezése során biztosítani kell közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét.
Szabad-e a telkemet bekeríteni, mert az arrajárók odaszemetelnek, Wc-nek használják.
Köszönöm elöre is válaszát.
Üdvözlettel, Béla


dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2013-11-12
Tisztelt Béla!

AZ Étv. szerint az építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

A kerítés létesítése nem engedélyköteles építési tevékenység, ettől függetlenül az Étv. 31.§-ában foglatakat ez esetben is be kell tartani.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Aancsa 45239 számú kérdéseHajdú-Bihar2013-11-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném édesanyám ingatlanát eladni, mivel Ő sajnos gondozásra szorul. Jelenleg is otthonban él. Súlyos demenciát állapítottak meg nála. Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan tudnám eladni ezt az ingatlant?
Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözettel:Ancsa
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2013-11-11
Tisztelt Kérdező!

Az Ön által feltett kérdésre a körülmények részletesebb ismerete nélkül az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom nyújtani:

Abban az esetben, hogyha a demencia azt jelenti, hogy édesanyja a saját ügyeinek vitelére képtelen, Önnek akkor van jogosultsága az édesanyja ingatlana felett rendelkezni, amennyiben édesanyját a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi és Ön lesz a gondnoka.

A Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik:

Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - néhány kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el.
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

A fentiek alapján álláspontom szerint érdemes keresetet benyújtani az illetékes járásbírósághoz, hogy amennyiben valóban indokolt, úgy helyezze édesanyját cselekvőképességet kizáró, esetlegesen a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá.

Amennyiben bármely egyéb kérdésben segítségére lehetek, úgy egy telefonon történő előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen állok személyesen is rendelkezésére.

Elérhetőségeimet megtalálja a www.racsaidr.hu honlapcímen.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsai@racsaidr.hu

Marika 45238 számú kérdéseBékés2013-11-06
Tisztelt Ügyvédnő!
A következö problémám van. A férjemmel közösen vásároltunk egy ingatlant 1/2arányu, amiben én vagyok a tulaj a férjemnek holtig tartó haszonélvezete van . Erre az ingatalanra épitettük családi házunkat amit a válásunk után én és a három kisgyermekem lakja. A volt férjem a haszonélvezeti jogával használatba akar venni egy hálószobát és mellékhelységet. Az a pproblémám hogy negyed magam lakom az otthonunkban. Nem tudok eleget tenni haszon élvezeti jogának. Ezért ügyvédhez fordult és támad. Mit tehetek ez ügyben?
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2013-11-18
Tisztelt Cím!

A helyzet az, hogy ha a közös vagyon terhére, a házassági együttélés alatt vásárolták az ingatlant, akkor az az ingatlan függetlenül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről, közös. Közös a tulajdonjog, és közös a haszonélvezet is, vagyis egyszerűen közös.

Tehát a családjogi törvény rendelkezései az irányadók, az a fő kérdés, hogy amikor a férje elköltözött, akkor hogyan költözött el. Önként, vagy lakáshasználati díj ellenében, mégis hogyan. A haszonélvezet "kevés", mert valójában Önök mindketten tulajdonosok.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Gyöngyi 45237 számú kérdéseBékés2013-11-06
Tisztelt Ügyvéd úr !

Kérdésem egy ingatlan eladásával kapcsolatos. Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk . Eladásra kerülhetne sor de az eggyik társtulajdonos aki 20 % ban rendelkezik tulajdonrésszel nem megy bele az eladásba . A többi 80 % egyhangúlag el akarja adni. Mit lehet tenni ilyenkor ?
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2013-11-06
Tisztelt Cím!

Ha a vevőt így is érdekli, el lehet adni neki, csak éppen azzal a személlyel lesz közös tulajdonban a vevő, aki a 20% tulajdonosa. Vagy meg tudnak állapodni a közös tulajdon használatában, vagy nem, és akkor a bíróság általi használat-szabályozást kérik.

Vagy, az is lehetséges, hogy az új vevő aztán nem használat szabályozása iránti, hanem a közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítja meg a 20%-os tulajdonos ellen.

Vagy, a vevő a 20%-os tulajdonosnak végül annyi pénzt kínál, hogy az mégis eladja.

De az is lehet, hogy ezek után egyáltalán nem érdekli a vevőt az ingatlan.

A közös tulajdon megszüntetése iránti pert Önök is megindíthatják, és akkor Önök fizetik ki előre a 20%-os tulajdonost.

És, persze az is lehet, hogy a 20%-os tulajdonos él majd elővásárlási jogával, és megveszi az Önök 80%-át, azon az áron, amit a vevő kínált.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Robi 45236 számú kérdéseKülföld2013-11-06
Tisztelt űgyvéd úr
Nagymamám örökölt egy társasháznak 3/6 részét 1967- ben. Nem lakot Magyarországon és 1967- ben elhunyt. Most utána érdeklődtem és 1996- ban tényleges jogcimen az 1972. évi 31. Sz. tvr.38 §a valamint a 27/1972. MÉM rendelet Vhr 137.- a alapján a másik tulajdonosra került átvezetésre. Kérdésem ha én mint unoka, nem élek Magyarországon, nagytatám és édesapám is 1994- ben elhunytak, jogomban áll visszaigényelni a 3/6-od részt. Ha igen mi az eljárás. Előre köszönöm válaszát.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Robi!
A két jogszabályhely az alábbi:
Tvr.38. § (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ha

a) az ingatlant több mint tíz éve sajátjaként, szakadatlanul birtokolja és a rendelkezésre álló adatok az elbirtoklás útján való tulajdonszerzést nem zárják ki, továbbá

b) a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos ismeretlen vagy meghalt és örököse ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) Az ismeretlen helyen tartózkodás tényét a települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

ill.:

Vhr. 137. § 207 A tényleges birtoklás tényét és időtartamát az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője) által - a rendelkezésre álló adatok alapján - kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

Ezek alapján feltehetően nincs lehetősége az ingatlanrész visszakövetelésére, talán még annyit érdemes foglalkozni az üggyel, hogy a földhivatalból be kell szerezni az iratokat, és azokat meg kell vizsgálni, vizsgáltatni, hátha lehet vlami fogódzót találni...



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Eleonóra 45235 számú kérdéseBudapest2013-11-06
Üdvözlöm Önöket !

A következő történet alapján szeretnék kérdezni Önöktől :

A szülők halálát 5 évvel megelőzően két testvér közül az egyik megkapta a szülői ház tetőtérbeépítési lehetőségét. Az építkezést megelőzően szerződésben rögzítették, hogy 0 Ft értékben, azaz ingyenesen szerzi meg az egyik testvér az amúgy akkor 800.000 Ft értékű tetőtéri alapot.
A másik testvér nem kapott szüleitől semmit sem.

Kérdésem az, hogy a szülők hagyatéki eljárása során a 800.000 Ft értékű tetőtéri alapot, mint ingyenes "ajándékot" be lehet-e számítani a megajándékozott testvér örökségébe, vagyis annak értékével kevesebb illetné meg a hagyatékból ?

- Ha igen, akkor az ingatlan vagy az ingó vagyonából kerül-e levonásra az ajándék összege ?

Köszönöm válaszukat Eleonóra

dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2013-11-10
Tisztelt Eleonóra!

Ez ajándéknak minősül, és mint ilyen a törvényes örökrész vagy a kötelesrész kiszámításánál is alapul kell venni. Annak nincs jelentősége, hogy ingóként vagy ingatlanként, ebből a szempontból nem is kell vizsgálni, bár maga az ajándék természetesen ingatlant jelent.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

László 45234 számú kérdéseSomogy2013-11-06
A kérdésem: kerítéssel körbezárt területen lévő ház mellé épített, cseréppel fedett, részben korláttal ellátott földszinti terasz helyiségnek számít-e?
Innen loptak el egy lezáratlan kerékpárt. Biztosító miatt kérdezem, mert szerinte nem az és ezért nem akar fizetni.

Köszönöm!
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2013-11-12
Tisztelt László!

Az Ön által körülírt terasz nem minősül helyiségnek, mert a zárhatóság követelményét nem elégíti ki.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása







Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.







Cimkefelhő:
elbirtoklás iratminták budapesti ügyvéd közös tulajdont megszüntető szerződés adatai ügyvédi közreműködés ingatlan elbirtoklása kereset perköltség cégjog jelzálogjog alapítás öröklési illetékmentesség ingatlanhirdetés ajándékozási illetékmentesség kölcsönszerződés adatai zálogjog ajándékozási illeték tartási szerződés adatai

Munka Magyarországon
Munka Magyarországon







Ingatlan - Add el magad